Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A homokturzás. 265 gonum graminifolium, Sedum Boloniensc, Eragrostis minor, Teucrium chamaedrys, Hieracium , echioides, Lotus villosus, Triticum repens, Scirpus Holoschoenus, Silcne pseudotites, Asperula ^ » t cynanchica, spárga, Galium verum, Seseli annuum, Artemisia campestris, Taraxacum corniculatum, » különösen sok bálványfa, — Szántód partjának kisebb homokján kivált az Onosma arenarium, > \ v Euphorbia Gerardiana, Tunica, Diplotaxis muralis, Salsola Kali, Cynodon Dactylon, Echium Italicum, s még egy-két más közönséges legelői fű terem, Szemes homokján a Cytisus Austriacus. A Tunica saxifraga, az Astragalus Austriacus, Hypochaeris radicata,. Vulpia * myuros, Eragrostis multiflora, Scirpus pauciflorus, mely az Alföld homokján nem nő, azt igazolja, hogy a balatonmelléki homok más felől is füvesedett. v A homokturzás részint a bakonyi lejtőkről fiivesedik, pl. Helichrysum arenarium, x n Hieracium echioides, Teucrium chamaedrys, stb a hegyről Fonyód kitérő állomásánál, a királydinnye Siófokon és Tihanyon,-a Cytisus Austriacus, Astragalus Austriax v cus, Onosma arenarium, Stipa capillata, Hieracium Balatonense, Hypochaeris radicata, Alyssum desertorum, Trigonella Monspeliaca, Onobrychis arenaria, a bojtor^ jánpázsit, Plantago arenaria mind a két parton, de más szomszéd vidékről: Tolnaés Fehérvármegyéből, valamint Budapestről is, mint a forgácsbirka Orobanclie-jávai, . Sedum Hillebrandii, Festuca vaginata, Isatis tinctoria, Brassica nova, Senecio dorius, \ Kochia arenaria, Scirpus pauciflorus, mely a Balatonnál csak a homokmezőn terem, de nem a közel hegyen, Siófok homokjára tehát innen nem juthatott, ha csak azt a kevésbbé hihetőt föl nem tételezzük, hogy a bakonyi lejtőn azután kipusztult. A gyakori apró, rozmarinlevelű fűz a bakonyi lejtőn nincs, csak Vindornya és Tapolcza lápján, tehát vagy innen vagy másfelől kellett Siófokra érkeznie. Végre a homok flórája újabb jövevényekből is bővül. A füvesedés folyamatát a somogyi parton a szőllőkultúra meglehetősen megakasztotta. Eredet szerint a jellemzők közül a Salix argyrotricha (a Rákoson is), Festuca vaginata, » irreflexa (Ó-Budán is), Sedum Hillebrandii, Tribulus orientális. sajátja a vidéknek és Budapest környékének, mint természetileg megegyező növénygeografiai tagnak. Délkeleti a Salix rosmarinifolia, » parviflora, v Kochia arenaria, Echinops Ruthenicus, Taraxacum corniculatum, » serotinum, Déli-honosságú a Vulpia myuros, Eragrostis multiflora, x Holoschoenus holoschoenus, > Crepis rhocadifolia, x Hieracium echioides, N Helichrysum arenarium, Anthemis Ruthenica, Tragopogon orientális, Alyssum desertorum, v Euphorbia Gerardiana, N Chondrilla iuncca, Hypochaeris radicata, , Tunica saxifraga, Isatis. tinctoria, Viola Kitaibcliana, x Onobrychis arenaria, Astragalus Austriacus, » Banaticus. Plantago arenaria, Silene conica, Trigonella Monspeliaca. Másutt homokinak tartott több fű (Linum glabrescens, Gypsophila arenaria, G. paniculata, Orobanclie arenaria, Carex stenophylla, Pollima gryllus, Viola arenaria, Iris arenaria, stb.) nem lép le a hegyről a Balatonmellék homokjára, s a haza gazdag homoki flórájának csak maroknyi része van e kisterjedelmű homokon.
