Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
262 A bazalt flórája. Jfl^ A bazalton tehát bazaltszülte vagy bazaltjelző növény nincs. Hogy a bazaltnak nincs saját növényzete és nincs alakító hatása a növényekre, morfológiai értelemben mondom. Nincs növénye, a mely más talajon meg nem élne, vezérnövényének morfologiai bélyege ugyanaz, mint ugyanazon fajé más talajon. Ezzel persze nem állítom az ellenkezőjét annak, a mit a gazda jó meggyőződéssel hisz a bazaltról, hogy rendesen nagyon termékeny, a szőllőtermelésre alkalmatos, termesztett növénye jobbminőségű, kivált a bora tüzesebb, 1 noha, hogy ez a jobbfajtaság igazában mitől ered, a bazalttól-e éppen, vagy sok más helyi körülmény szerencsés együtthatásától, nem a legkönnyebb megmondani, sőt a jobb minőséget még a kezelés is gyarapíthatja. Az egész Badacsonyról nem mondhatnók, hogy kevés növénye van; nem munkált része szépen be van füvesedve és erdősödve. De maga a bazalt meztelen szirtje az erdő övéből kifeketéllik. Csak két növény borítja bőven: a borostyán meg az Alyssum Arduini. Bár a Badacsony a jellemző növényzetét a mészről kölcsönözte, mégis csak a balatonmelléki mésznek is számos növénye (AethionemaDraba lasiocarpa var. demissorum, Thalictrum maius, Arabis hispida, Biscutella didyma, Festuca glauca, F.pallens, Seseli Icucospcrmum, Plantago rubcns, Amelanchier, Artemisia saxatilis stb.) rajta nem terem. A Badacsony tetején a Centaurea Rhenana csekély eltérése, a Rubus Kisfaludyanus, a Hieracium raccmosum eltéréseinek szép hajzata stb. aligha a bazalttól ered. A tanulság az, hogy a növényzet az elterjedésnek természetszerű erői segítségével terjeszkedik, mészről átmehet bazaltra, ott is jellemző lehet, sőt az Alyssum Arduini a Balatonnál s Túl-a-Dunán kiválóan a bazalt növénye, a mészen (Koloska körül) ritka. A bazalt növényzete mindenesetre inkább függ a déli fekvéstől, a déli ! ^ . (Camus, Malva alcea, Hieracium Sabaudum, H. boreale, Physocaulus stb.) meg a » * délkeleti földrajzi elterjedéstől ( Geranium divaricatum, Smyrnium, Erysimum cane« scens és var. latifolium, Glechoma liirsuta, Hieracium racemosum, Fumaria prehensilis stb.), meg a föld változásaitól, mint éppen a talaj vagy a kőzet chemiai szerkezetétől. A Badacsony déli és délkeleti növénye itt létét nem a bazalt minőségének köszöni. A florisztika, valamint a turista szempontjából is nevezetes a Badacsonynak a Kőkapuja (kükapu, épp mint kürózsa kövi rózsa helyett; nem Vaskapu) az északkeleti részen, füves szikláival s a sziklás rossz szekérúton valóságos kapuoszlopzatával Itt terem a Badacsony páfrányflórája és más szirti virága, a mely másutt mészen terem, v » \ « t * mint az Inula hirta, I. ensifolia, I. vulgaris, Solidago, Geranium sanguineum, G. Robertianum, Pulv v i. monaria mollissima, Polygonatum vulgare, a Coronilla emerus, Parictaria officinalis, Centaurea v axillaris, Teucrium chamaedrys, Veronica verna, Scleranthus annuus, Seseli glaucum, Galeopsis pubescens, Allium montanum, A. oleraceum, Leucanthemum vulgare, Bromus mollis, Galium erec* * v tum, G. Austriacum, Euphorbia polychroma, Lithospermum officinale, Orobus vernus stb. Szigliget várhegyének növényzete is jobbadán meszesföldi. « v Ilyen a Ceterach, Artemisia absinthii. Thymus Marschallianus, Th. collinus, Th. spathui V latus, Colutea arborescens, Berberis vulgaris, Stachys Germanica, a szagos meggy, Acer Austriacum, < > < i » j Fraxinus ornus, Astragalus onobrychis, Lactuca viminea, Allium flavum, Glechoma hirsuta, Scabiosa ochroleuca, Silene pseudotites, Andropogon Ischaemum, Leontodon autumnalis, Bcrteroa incana, t Marrubium peregrinum, M. vulgare, M. remotum, szilfa slb. A Badacsony erdejét lásd a 274. oldalon. 1 «A vulkánikus erő ma már kiholt, de hatását érezzük a kitűnő badacsonyi borban, mely a vulkánszülött tokaji borhoz, a lacrymae chris/i-hez hasonlóan, e titokteljes nagy természeti erőtől nyeri, legalább részben, erejét és zamatját.» GYÖRGY ALADÁR, Földr. Köziem. 1884. 3. old
