Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
258 A sziklanem növény zete a kálit, másik a meszet stb. jobban kedveli, sőt egyenesen a talajjelző növényektől eredő sajátság lehet. A növénynek kifejlődését és egész létét tehát nem egyesegyedül csak a tápláló chemiai elem szabja meg, hanem sok más faktornak összehatása. Ilyen a földnek lazasága vagy keménysége, finomszemű összeállása vagy kavicsossága, még a víz alatt is, a mint a 64. oldalon a hínárról említettük, a sziklának jó vagy rossz hasadása, könnyű vagy nehéz mállása, a talajnak több-kevesebb víztartalma, fajmelegsége stb., továbbá a termőhelynek fizikai sajátsága, az éghajlatot is beleértve. A meszesföldi növényekről pl. kiderült, 1 hogy nagyobb talaj melegséget kívánnak s hogy ez a földnek nagyobb mésztartalmával gyakran együttjár. Ezzel összefügg az a tapasztalatunk is, hogy a mészsziklák növényzete hazánkban a legkiválóbb, legváltozatosabb, mind az alvidéken, mind a havason, s más szikláénál tetemesen gazdagabb. Továbbá KERNER 2 beszéli, hogy Várpalota fekete földjéről, a hol a birtokos az ökölnyi mészkődarabokat kihányta, a termés csökkent, most tehát békén tűri, mert szervetlen anyagot szolgáltat, de a föld fölnielegedcsére és porhanyóságának fokára is hatással van, a mi pedig a vetés kedvező életének megkívántató. Túl-a-Dunán növényzetének a jelleme tehát nem annyira a bazalt, szerpentin, pala és mész tartalmától függ, hanem inkább a délkeleti vagy délnyugati növények földrajzi elterjedésétől, a föld geológiai alakulásától, meg a flóra természetes tagosulásától ered. A pala és szerpentin növénye kevés kivétellel közös, a mészé a szerpentinen, valamint a bazalton is megterem. A mészsziklák növényzete. Sok növény széthurczolása ma ugyan könnyebb, mint régebben; a természet erői, az emberi közlekedés és állat sok növény csíráját könnyen széthordják; mégis némelyik mint vezérnövény, talán régikorbeli, egymástól messzire eső földön is, eredeti helyén maradhatott; az új helyen nem boldogult, a közbeeső helyről végkép kipusztult. Az ilyen maradék a vidéknek legrégibb lakosa. A Balatonmellék, Budapest és a Pilis mész- és dolomitszikláin egész sereg az egyező növény s oly zárkódzott szövetkezete van, hogy minden természeti körülményt szorosan megfontolva, újabb időben nem kerülhetett itt össze, hanem régi geológiai epocháktól fogva itt küzdőnek, ide valónak kell tekintenünk. Természetes, a sokáig száraz földként kimerült sziklára is vetődik és felserdül rajta az idegen fű, de ez a természetes szövetkezetben kirívó és könnyen felismerhető. A régi szárazföldi sziklának és környékének természetszerű növényzetét mindenkor régibbnek és eredetibbnek kell tartanunk, mint a fiatalkorú talajalkotta, jobban taposott mezőét, ámbár a Balatonmellék pontusi rétegeire saját alföldi vegetatió telepedett s leginkább a kultúra föllendülése irtotta vagy zavarta meg természetes fejlődésében. Az Ősmátra mészhegységének sajátságos és történetileg nevezetes növényszövetkezete van. Itt maradt fenn a növénygeografus előtt félreismerhetetlen havasvidéki kapcsolat is. A Balatonnál leginkább a sziklás hely növényzete ez, a bazalt kivételével. Itt nyilatkozik leginkább a vidék flórájának karaktere, endemismusa, 1 H. HOFFMANN: Ueber Kalk- und Salzpflanzen, Landwirth. Versuchstat., XIII. 1870. 270. old. 2 Der Bakonyer Wald, 3. old.
