Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
256 A norikumi növénypolgárok, a sziklanem. dani valónk (lásd a térképet), mert a Balatonmelléken saját területe nincs, csak egyes növényei vegyülnek a délnyugati táj (Keszthely, Sümeg, Tátika) virágszó'nyegébe. A Bakony jellemének tartják, 1 hogy Erica-)a vagyis Calluna-ja nincs, s PILLITZ BENŐ újabb (1898. szept. 6.) értesítése szerint Veszprémmegye területén újabban sem lelték. A Calluna vagyis csarab azonban az északi és norikumi flórának közös jellemzője, Sümeg erdejében terem, 2 Keszthely vidékéről SzENCZY-ék kézirata v említi. Az örökzöld televénylakók közül a Pirola rotundifoliá-t a Badacsonyról említik. Én nem láttam, de a P. minor-t P IERS a Tátikán valóban gyűjtötte, SzENCZY-ék pedig a P. unifloráA közlik Keszthely vidékéről. A Cytisus supinus itt még ritka, de tovább kelet felé nem terjed. Norikum növénye pl a Lycopus sublanatus (Carinthia), Libanotis montana (délkelet felé a L. lciocarpa helyettesíti), Thalictrum nigricans, Cirsium platyonychinum, Melampyrum nemorosum , (keleti helyettese a M Biharense), Thymus subcitratus levelének alján zöldes-fehér mirigygyei, délkelet felé a pirosmirigyű T. montanus helyettesíti, Galium silvaticum (keleti helyettesítője a G. * Schultesii), Carex procerior, Capnoides (Corydalis) pumila, C. intermedia, Vicia oroboides stb. A norikumi vegetatió havasaljai lévén, a Balaton mellékén sok tagja már ezért se lehet. De Balatonmellék saját növényeinek (Coronilla emerus, Centaurea sublucida, Helleborus dumetorum), valamint a havasi vonások némelyike szintén a norikumi közé számítandó, sőt a Knautia Pannonica innen hazánk délkeleti részén át a Balkánon is terjed. XLVI, FEJEZET. A SZIKLANEM NÖVÉNYZETE. A Balaton mellékének művelhető földjében a fű a talajnemre tekintet nélkül megél és keveredik, a mész, a bazalt meg a homok az olyan, a melynek elkülönzöttebb növényzete van. A harmadkori talajnak is van saját növényszövetkezete a bántatlan helyen (184—85. old.). Nem a talaj minősége érdekéből ismertetjük külön e helyek növényzetét, mert e miatt vidékünkön nincs szoros különbség, hanem a termő hely más sajátsága miatt. A növénynek t. i. természetéhez tartozik a választó képessége, vagyis a gyökhaja más-más talaj alkotórészeiből a magának valót ki tudja vonni és választani. De a csalódásnak is megvan a könnyű eshetősége, ha a talajra pontosan nem figyelünk Valamely sziklát vagy a környékét, pl. a Balatonnál a bazaltét, más (mész)-sziklamálladék, föld és. por födheti el, vagy a kétféle szikla porladéka egymással keveredik, s a bazaltnak hasadékaiban is ilyen vegyes vagy meszes por gyűlhetik ősszé. Ilyenkor nem könnyű eldönteni, vájjon a fű a bazalt vagy mész morzsalékjából szítta-e föl a nyers táplálékát. fól ismerem, hogy a Tátra gránit- és mészszikláinak a határán mennyire elkülünződik a völgy két oldalán a vegetatió, vqlnmint a Gyömbér gránit feje alatt is, a mint a mészvidékből jobban kimagasodik, — vagyis kétségtelen, hogy a sziklának chemiai szerkezete dönt a növény földrajzi elterjedésén, s ez keveredctlen sziklafajon (mész, pala, szerpentin, cink stb.) világosabb, mint a nagyon elegyedett ' K ERNER : Der Bakonyervvald, 10. old. 3 SZÉP REZSŐ: A sümegvárosi főreálisk 32. értesítőjében 1889/90 20. old. Levélbeli értesítés szerint nem oly közönséges, mint a kőszegi hegyeken, de néhol elég gyakori, pl. keletre az ursai kocsiúttól, mely Sümegről Istvánd és Lesenczc-Tomaj felé vezet, a Sarvalyban.
