Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
254 A Balatonniellék növényzete Budapestével összehasonlítva. kevés, a Rákos homokján pedig sokféle a többnyire keleti növény. Kimutatásunkból különben kivált azok a nagyszámú növények hiányzanak, a melyekkel a főváros a Balatonmellékkel szemben ékeskedik. Még a vízi és parti növényekkel is a Balaton marad hátrább. Budapest t. i. a danubiális vándorúiba esik (v. ö. 85—89.old.), a nedvessós hely flórája is többtagú a főváros körül. A különbség elősorolása javarészében a főváros flórájának jellemzése lenne, azért mellőztük. A ki érdeklődik iránta vagy tanúlmányához szükséges, munkámmal 1 könnyen végezhet összehasonlítást. A Balaton javára itt kitüntettük növények ugyanazon növényzeti övnek eltérőbb geográfiái viszonyait jelzik. Budapest flórája a jobban földségbeli klíma alatt alföldiesebb, a Balatonmellékeé több mediterrán és havasi vonást őrzött meg. Tanúlságos, hogy ezek tagjai mintegy fokonként hogy tünedeznek el északkelet felé, s a kontinentális klíma pusztai füvei ugyan ebben az irányban hogy gyarapodnak. Keszthely vidéke legmagasabbra emelkedik, legpusztulatlanabb, legtöbbféle termőhelye, legtöbb olyan növénye van, a minő nincs a fővárosnak. 2 Azután a Badacsony : i következik. Tiha- k nyon (Medicago rigidula), Füred (Potentilla Sadleri, P. Balatonensis) és Arács körül ( Galium Ohornyanum, Aethionema stb) a Budapest körül hiányzó növény kevesebb, míg végre az Orobus Venetus Vörös-Berény és Sz.-Király erdeiben, a Polycnemum Heuffelii Kenesén, az Aethionema pedig Gánt (Fehérvárm.) mellett az északkeleti elterjedés határköve. A valamivel hűvösebb vidéken több fenmaradt, a főváros meleg vidékén pedig pusztaiak fészkelődhettek meg helyette. XLV. FEJEZET. AZ ÉSZAKI ÉS NORIKUMI NÖVÉNYPOLGÁROK. KERNER 4 Közép-Európa flórájának legnagyobbrészét, hazánkban az erdélyi, kárpáti, kis-kárpáti (kvád) és norikumi, ezenkívül a szarmát és subhercyn vidékével együtt a balti vagy baltmelléki flórának nevezi. Én azt hiszem ez az összefoglalás egész önkényszerű s a nevet helyesebben az északi síkmezők flórájára lehetne ruházni. Ellenben hazánknak említett helyein a természeti állapot, a növényzet, bizonyos közönséges, s a kulturával is összehurczolt közös elemen kívül, Közép-Európáétól valamint a Balti-tenger mellékéétől is annyira eltérő, hogy területeinket KERNER fogalma és elnevezése alá rendelni éppen nem természetszerű. A határvidékünkről a Balti tengerbe folyó víznek is inkább vidékünkről kellene a Baltmellék flóráját módosítani, mint viszont. KERNER-nek ez a összefoglalása, azután az említett különböző területnek ismét szétdarabolása nem alapszik a növényzet jelleméről vett összehasonlításon és számításon, inkább ötletszerű gondolat, hazánk flórájának 1 Budapestnek és környékének növényzete. Budapest, 1879. A növények vándorlása s Budapest flórájának vendégei (Pótfüzetek, 1891), továbbá a Természettud. Közi. 1896. 44—45. old. és 1897. 208., 403. old. (Inula media MB. a Kamaraerdőben). 2 Luzula pilosa, két Ruscus, Dentaria trifolia, Geranium molle, Viola stichotricha, Potentilla rupestris, Petasites albus, Dianthus barbatus, Silene viridiflora (Pomázb, Melandrium dioieum, Hieracium bifidum, Cirsium platyonychinum stb. 3 Tamus, Asparagus tenuifolius, Hieracium raccmosum, H. Wiesbaurianum, Sagina ciliata, Luzula Forsteri, Ballota submitis, Centaurea sublucida stb. 4 Osztrák-Magyar monarchia írásb. Bevezető kötet 220. stb. old. V. ö. Természettud. Közi. 1884. 147. stb. old.
