Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
252 A Balatonniellék növényzete Budapestével összehasonlítva. A pusztai fű virágzata nem ritkán nagyobb, ágasabb és többvirágú mint másvidéki testvéréé, pl. a Silene pseudotites-é a S. otites-énél az Alyssum ramosum-é az A. montanum-énál. Az apró szárazas virág is szembetűnő : a forgácsbirka, Gypsophila paniculata stb. Sőt a pusztai fű apróbb virágára nézve is eltér más vidéki hegyi testvérétől, pl. a Dianthus subdiutinus és D. giganteiformis a D. Carthusianorum-tól és D. giganteus-tól az Onobrychis arenaria az O. onobrychis-től. Többit lásd «A magyar homokpuszták növényvilága meg a homokkötés» czímű munkám 46. old. XL1V. FEJEZET. A BALATONMELLÉK NÖVÉNYZETE BUDAPESTÉVEL ÖSSZEHASONLÍTVA. A Balatonmellék meg a Vértes erdőtlen füves lejtője a magyar fővárosig és tovább egy geográfiái övhöz tartozó növényiepeit táplál, jellemző fái és füvei ugyanazok, csak itt-ott vegyül a vegetatió megegyező tájképébe és gyepszőnyegének alapszínébe más-más virág, mint díszítmény. Az egész Balatonpart nagyobb terület mint a fővárosé, még a közel vidékét is hozzá számítva. Jobban délnyugatra, a havasok hatása alá meg a déli fűkeveredés övébe esik, erdőtlen lejtői alatt pedig nem tágas homokmező, hanem nagy víz hullámzik ; a déli parton a Rákosmező nagy homoktérségének keskeny homokturzás felel meg. Nem csoda tehát, bogy a Balatonmelléken számos más növény terem, a mely Budapest flórájának nem tagja; de viszont Ja melegebb földségbeli klímába jobban beléeső főváros kisebb területe is a Balatonmellék flóráját mind a fajok, mind az individuumok nagy számával tetemesen fölülmúlja. A Balatonmellék flórája, a sok megegyezés ellenére is, sokkal fogyottabb, de a hegyi területen a jellemző fajok individuumainak száma is kevesebb. Szembetűnő a különbség kivált a mészsziklák növényei közt, a Balaton mellékén más alpesi vonások élték túl a geológiai epochákat, mint a főváros hegyein. A különbség, mint bizonyos délibb növény, 1 havasi származék, 2 fajvegyülék (Verbascum, Epilobium, Rumex), sőt néhány bennszülöttfennmaradása nyilatkozik 1 Asphodelus, Muscari Kerneri, Crocus albitlorus, Hemerocallis, Scilla autumnalis, Tunica, Fragrostis multiflora, Veronica acinifolia, Hierochloa australis, Medicago ridigula, Lepidium graminifolium, Podospermum laciniatum, Herniaria hirsuta, Artemisia saxatilis; ez Pécs hegyein meg a tengerparton terem, eltérőbb alak másutt is. H ILLEBRAND szerint a vajtai homokon (Eehérvárm.) is (Verhandl. der Zool.-Botan. Gesellsch., VII. 41.), de lehet téves közlés az A. campestris helyett, Vulpia myuros, a fővároshoz közelebb Hidegkút és Pomáz száraz lejtőin, Kochia prostrata, Potentilla rupestris, Aira flexuosa (Budapest körül most nem lelni), A. caryophyllea, Eilago apiculata, F. canescens, Malva alcea, Althaea micrantha, Crepis capillaris, Melissa officinalis. 2 Leontodon incanus, Euphorbia angulata, Myosotis suaveolens, Thymus chamaedrys, Calamagrostis varia, C. arundinacea, Knautia Pannonica, Aethionema, Cimicifuga, Arabis hispida, Plantago rubens, Primula acaulis, Hepatica. 3 Potentilla Sadleri, P. Lócyana és más Potentilla-faj, a Rubus Balatonicus, R. Kisfaludyanus, Polycnemum Heuffelii, Hieracium Balatonense.
