Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
242 A keleti, magyarföldi vagyis pusztai vegetatió. 242 a mindennapi közlekedés is elősegíthetné; de általában csekély annak a jellemző növénynek a száma, a mely mind a két helyen kölcsönösen teremne. A Füred nyugatibb lejtőjén (Meleghegy) gyakori Hierachim Balaíonense-x\ék Siófok ligetjében csak kevés szálát leltem. Siófoknak néhány jellemző füve Füreden nem terem (forgácsbirka, Po- « dospermum laciniatum, Senecio dorius, Brassica nova). ^ Szántód és Tihany között a közlekedés is régibb, de csak az Onosma arcnarium a vezérnövények közül közös, a király dinnye pedigTihanyról nem Szántód, hanem Siófok partjára került. Geografiailag nagyon nevezetes, hogy a keleti és java-részint magyarföldi vegetatió Túl-a-Dunán, délnyugat felé hamarább megszűnik, mint északnyugati irányban AlsóAusztriában, Morvaországban és Csehországban, a hol e pusztai vegetatiónak végső szigetje van. A keleti pusztasági növények délnyugati elterjedésének határkövét a Balatonnál Keszthelyen kell felállítanunk. Ezen túl, a nyugati flóraválaszték túlsó tájain a klíma és más ok a pusztai vegetatiót visszaszorítja, a forró klíma keleti növényei a havasoknak jobban érezhető hatása alatt a délnyugati és havasvidéki növényeket nem birják legyőzni. A keleti vegetatió tehát Túl-a-Dunán, a Vértest meg a Bakonyt mintegy átkarolva terjed délnyugatnak és északnyugatnak, s az őssziget alját a Kis-Alfölddel körűifogja. (Lásd a 45. ábrát). Az északnyugati ága hosszabb, elhat a bécsi és tullni medenczébe, s felterjed, a Morvamező homokos helyein. A bécsi Töröksáncz homokdombjain is ott díszeleg a keleti pusztavegetatió, mely a földmívelés kezdete előtt még nagyobb51. ábra. Magyar cbnyelv-fű v. kullancsfű (Cynoglossum Haenkei), az erdőtlen lejtök jellemző füve, kisebbítve, WlNTERL-nek a 148. old. idézett müvéből.
