Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
238 A déli növények. Erodium ciconium, Lotus villosus, a L. corniculatussal találk. Geranium Pyrenaicum, G. divaricatum, « Medicago falcata var. viscosa (M. glomerata, Epilobium Lamyi, az E. adnatummal találk. M. glutinosa; a M. variá-val találkozik), E. lanceolatum az E. montanummal találk. Medicago rigidula, Aremonia agrimonioides, Potentilla alba, • M. minima, ezek formái a termés görbe Pot. tephrodes, és P. argenteával találkozik, tövisével könnyen el is hurczolódhatnak. Agrimonia procera, az A. eupatoriával találk. Délnyugat felé a M. longiseta váltja fel. Sanguisorba polygama, (S. sanguisorba, Pote- Trigonella Monspeliaca, (var. lamprocarpa, rium dictyocarpum), Litor.; legumine glaberrimo), Coronilla coronata, Hippocrepis comosa, * v Trifolium medium, (T. Sárosiense), Tr. rubcns, Astragalus onobrychis (A.Rochelianus; A. Bana- Tr. ochroleucum, (Tr. Pannonicum), T. ticus Temesvármegyében), A. cicer, diffusum, Vicia sparsiflora (V. orobus), Ervum monanthum, » glabrescens, a V. villosa-val találkozik, *> Dorycnium herbaceum (D. intermedium), » tenuifolia a V. cracca-val találkozik, \ Orobus Venetus (O. vernus és var. plusianLathyrus aphacus (L. aftinis, L. pseudaphacus), thus Serb., racemo multifloro), L. latifolius (L. grandiflorus, L. platyphyl- \ Orobus versicolor (O. Pannonicus), los), L. hirsutus, L. Nissolius (L. gramin.), Ononis subocculta (O. minutissima). ; A kulturával beköltözött déli növényeket lásd a 192., a vízit a 85., a partit a 121—22. old. Az itt közlöttek némelyike is lehet történelemidejebeli beköltözés, de kétségtelenül rá nem bizonyítható. Egy mag kell csak, hogy ide jusson, néhány esztendó're nagyon elszaporodhatik, s egész jellemzően viseli magát. A szervezkedésből a gumón és hagymán kívül a következőket említjük: A növény hatása az emberre a termetében rejlik. A fán és cserjén kívül gyakori a déli növények közt a termetéről feltűnő kóró (góré), melyre más nyelvben teljesen megfelelő szót alig lelünk, magas cserjeforma, de évenkint egész elpusztuló szárral, pl. fűszeres ernyősek, melyek a földben gumósodnak is: csemegebürök (Chaerophyllum bulbosum), őssaláta (Smyrnium). A Ferula Sadleriana is ilyen maradék lehet, testvére ma is él a mediterrán flórában, de maga, ha valaha ott élt volna, végkép kipusztúlt; az ökörfarkkóró (tátogató), pázsitkóró (éles mosófű, Molinia litoralis), sok fészkés: az örvénygyökér, bogácsféle, a Cirsium Boujarti, Bchinops multiflorus, a «vad vadsáfrány» (Kentrophyllum), továbbá a csuhucsáté, lápszövő, mályvaféle stb., a kákabélű kórókból (Spartium-Aakzat) a pápalátófű puhabelű szárával. A déli félcserjékből (fryganon) kevés maradt : Artemisia saxatilis, szegfű, tetemtoldó, Teucrium montanum s némileg a tisztesfű (Stachys recta) kórója. Az eltöviskesedésnek szép példája a sóskabokor ágas levéltövise, a Genista Germanica, Kentrophyllum lanatum, stb. A szőrösödés a Balatonmellék déli növényein is szembetűnő, a fáktól kezdve (pelyhes tölgy) a molyhos almaféléken és más cserjéken át (bangitafa) a füvekig, (Bromus Pannonicus, Br. villosus stb ), sőt a Galiumon, az Anchusa Italicá-\\ a kemény tapadó ször is gyakori. Némely fü sűrűmolyhú, fehérségéből legfeljebb a nagy virága bújik ki (Ranunculus Illyricus, Coronaria tomentosa). A szőrezetet néhol a nagy deresség (Agropyrum intermedium), érdesség (liquisetum ramosissimum, Setaria), sűrű pelyva (Ceterach) pótolja. Nevezetes némely déli növénynek a váladéka: a manna (mannatermő kőrisfa) tej (kutyatej, pipacs, cichoriaceák), fűszer (ajakas, ernyős, katonapetrezselyem, köménymag), az erős illat (Chenopodium botrys, Dictamnus), az enyv (Viscaria, Mélán drium viscosum) stb. (160. old.). Némely szervezkedés (örökzöld lomb, iszalag) a trópusi növényekkel egyező (211. old.).
