Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

A déli növények. 229 növénygeografiai tapasztalat félreismerhetetlen bizonyítéka, hogy azok a délibbjel­lemű s ma kiválóan a mediterrán flórában élő növények egykor itt seregesen tenyésztek. Nekünk ugyan az itt fiatalabb keleti magyarföldi növény elsőbb, de a kort tekintve, a déli sarjak megvitatását előbbre helyeztük. Abban az időben, midőn az Os-Bakony szigetje körül tenger hullámzott, a vidéknek nyári klímája az alsó régióban nem volt olyan száraz és forró, mint mos­tanában. Tengeri klímának kellett itt lenni, körülbelül, mint ma az Atlanti-tenger mellékén, s a növényzetnek is a hűvösebb és nedvesebb klímához alkalmazkodónak kellett lenni, körülbelül mint a mai nyárelőző liliomfélék. Az Os-Bakony felső régió­jában ekkor valószínűleg havasi, az alsóban pedig, a mai tetemesszámú maradékról ítélve, liliomvirágú, gyakran hagymás növények, részbeli subtropikus (mesothermalis) maradék, uralkodtak, a liliom, hóvirág, dioscorea- és nősziromfélék családjából; az Attikában ma ismeretes liliommezők akkor a mai seregesen növő Asphodelus, Ve ratrum, továbbá a Hemerocallis, Muscari stb. nyomán, az Os-Bakony alsó régió­jában is virultak. Köztök a gumós aroideák apró virágjokkal feltüni nem birván, virágburokjok színesedett. Mind az egyszikűek közül való, a mi szintén ősiségöket bizonyítja. A földbeli életre a hagymán (Sternbergia, hóvirág) kívül tőke (Polygo- ­natum, Iris), gumó (a Poa bulbosa, Phlenm nodosum pázsit) és hagymagumó (kiki- 1 rics 159. old.; sáfrány) képződött, sőt a gyökérszála is gumósodott (kosbor). A földbeli gumó és tőke-képződést a kétszikűek is örökölték, gyakran dagadt­tövűek. Az ernyősek (Seseli annuum, Smyrnium, Trinia, Chaerophyllum bulbo- , \ > . sum), csengetyükefélék (Campanula rapunculus, Phyteuma orbicidare), boglárkafélék-. [Anemone ranuncidoides, Ranunculus bulbosus, R. ficarius, R. mediterraneus, R. Illy- - > * . ncus), rózsafélék (Ulmaria filipendida, Potentilla tuberös a, P. erecta), fészkesek 4 4 (Lactuca quercina, S. sagittata), saxifragaceák (Saxifraga bulbij era), füstikefélék „ > (Corydalis), primulaféle (Cyclamen), vitorlásvirágúak (Orobus Venetus, Orobus ver- N v . ­sicolor, 0. pallescens, Lathyrus tuberosus), kutyatej félék {Euphorbia angulata) közül ­mind a Balaton mellékén, mind a mediterrán flórában van, mint látjuk, elegendő megegyező vagy nem nagyon eltérő gumós helyettesítő testvérfaj, mint a hajdani egyenletes vegetatió maradéka. Ilyen és sok más tetemesszámú ereklye a 160.. 211. old. világosan bizonyítja, hogy ez nem újabbkori vegetatió, hogy az újabb polgár csak közé tolakodott, s hogy a déli növényzet vidékünkről teljesen nem vonult vissza. Délinek nevezem inkább ezt a vegetatiót, mint mediterránnak, mert az utóbbi ­szűkebbkörű, nagyon körülzárt növényzet, a keletkezését tekintve valószínűleg újabb, s a közös növények úgy maradtak ott is fenn más régibb flórából, mint a Balatonmellék hegyein. A mediterrán növényt, mint valamely flórának alkotó elemét gyakran említik,4­a nélkül, hogy tulajdonképen a kellő végére jártak volna, mi hát eredetileg a medi­terrán növény. Az itt délinek mondott flóraelem bizonynyal régibb, mint a mai mediterrán flóra, s tulajdonképen ősdéli flóra, a régibb és jobban délre vonult tropikus és subtropikus flórának kisebb és legutolsó maradéka. Ez Európában ma még a mediterrán növények közt feltűnőbb. A trópusi növényereklye tehát a mediterrán flórának kirívóbb alkotó része. 1 Épen a mai szigorúan mediterrán növény, pl. a kövér parti fű (96. old.), sok szúrós bokor (Paliurus, Rhamnus intermedia, Crataegus brevispina) és más mediterrán fű nem hagyja el a közel tengerpatot. 1 V. ö. L EUNIS : Synopsis d. Pflanzenkunde, III. Aufl. I. Bd., 1883, 789., 800. old.

Next

/
Thumbnails
Contents