Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
218 a termésén hasonló pelyhes forgó van, a bérczfolyondár (Atrageue) heverő futó termetén kívül szintén ilyen terméssel pölyhösködilc. A havasi füveknek azt a sajátságát, hogy a korai virágzás kedvéért már a megelőző esztendőben jelentékeny vegetativ előkészületet tesz: sarjat, indát alkot vagy más növekedést végez, a Balatonmcllék havasi képmásán szintén szépen lát, hatjuk. A Dianthus Hnngaricus, Alsinc verna, Linum dolomiticum, kövi rózsa, Draba lasiocarpa var. demissorum, Polygala comosa var. subsenipervirens tövén meddő és sürűlevelű száracskák vannak, melyek majd kitelelés után virágzó szárrá nyúlnak meg. Az ilyen sarjas törzsecskék alkotása már meglehetős munkájába került a növénynek a megelőző esztendőben (47. ábra). Ide számítjuk a tőlombot, a > meddő levélrózsát (kövi rózsa), az indacsúcsot és más ilyeneket. A Knautia Pannonica-nak pl. keresztező átellenes hajtásai között centralis levélrózsa vagy bokréta van. Levelei tövében keletkeznek a jövő évi hajtások rügyei. Az elszáradó félben levő tavali levelek tavaszkor még látszanak a hajtás alatt, a lombrózsa növekvő csúcsából pedig új tőlomb keletkezik. Több Potentilla-nak van ilyen centralis rozettája. Az évi hajtások a tőlomb alját a földre nyomják, sőt évenként az egész tőkét is beljebb vagy hátrább mélyeszthetik. A havasi-termetű virágszálas Hieracium-nak indacsúcsa meggyökeresedve kész kis növény. Előre való gondoskodás, a rügysarj alkotása (161. old.), balatonmelléki és havasi füvön is ismeretes ( Li Hum bulbiferum, Úrvölgy), valamint a pázsitok vivipariája is. (37. old.) A havasi vonatkozások magyarázata az lenne, 1 hogy midőn a jégkorszak vége felé a hegység havas födele szétolvadt, a mai havasihoz hasonló növényzet lassanként a magas tetőkre vonult. Az alsóbb régiók termőhelyére más alacsonyabbvidéki, kivált keleti és déli növény telepedett, de bizonyos keményebb-szervezetű régibb polgárt az új versenyzők le nem győzhettek, a területről ki nem szoríthattak, s mint az egykori vegetatiónak emléke, az új polgárok közt, az új növényzet leplében, mint havasvidéki vonás máig fennmaradt. Ez nekem, kivált a növényzetnek a havasra vonulása, kevésbbé valószínű, sőt a 176. oldalon azt bizonyítom, hogy a Balatonmellék havasi vonása a jégkorszaknál régibb. Hogy a havasi ereklyék hegykopással sodródtak le az alvidékre, sokkal positivebb alapon nyugvónak látszik, sőt még az a kérdés is fölmerül, a hegység keletkezésekor nem az alvidéki füvek emeltettek-e a magasba és ott formálódtak át,' 2 vagy még inkább a vízből kibukkanó sziget (mai hegység) növényzetéből alakult-e a havasi vegetatió. Az idő oly régen volt, hogy sok hasonló megtörténhetett, de biztos nyomába alig fogunk jutni. Az alvidékre való leszállás s a havasiból való alakulás még olyan fűre nézve is valószínű, a mely ma kiválóan a Balatonmellék mészhegyét lakja, pl. a Medicago erecta-ra, vagy akár a bennszülött Seseli leucospermum-xa is, mert akár a jégáramlással, akár a hegykopással került volna ide le, a nagyobb magasságban végre kiveszhetett, csak az alvidéken maradt fenn. Hogy valaha, a hegyek alakulása idején tengeri fűből lett-e, vagy hogy lett a havasi növény, ma az ellentét oly tetemes s a tengeri és havasi füvek között a megszakadás akkora nagy, a régi lehetősége és oka annyira elmosódott, hogy ma kevés nyomra vagy kapcsolatra bukkanhatni. — De a tengervízi meg a belvízi *) KERNER: AZ osztrák-magyar monarchia növényvilágának története, — Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben. Bevezető kötet 248. old. — V. ö. u. a. Die Abhängigkeit der Pflanzengestalt von Klima u. Boden (Innsbruck, .869.), p. 21., 27., 40. old. 2 BORBÁS: A növényország tankönyve, 1877. 303. — G RISEBACH : Die Vegetation der Erde, 7.
