Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
212 Trópusi ereklyék a Balatonmellék élő flórájában. 212 fajaszakadtnak (species monotypica) azért nem tekinthetjük, mert a fajrokonsága, a testvérfaj száma a meleg tartományokban tetemes. E kiterjedett systematikai rokonságból Európa flórájában csak fajaszakadtan vagy kevés fajával termő növényeket újabb bevándorlásnak, kisebb nagyobb átformálódásnak is tekinthetnők; némelyik valóban az is (Dictamnus, szerbtövis). De hogy tekintsük ujabbkeletű bevándorlásnak pl. a borostyánt, a mely Közép-Európának és hazánknak nagyobb részén, még Kalocsa nedves ligetje földjén is megterem, de már Európa déli részén a Hedera po'étarum Bert., tovább délre és keletre ismét más-más faj és génusz váltja fel, úgy hogy a systematikai szétfajulása a geográfiái elterjedésnek is megfelel. Ki bizonyíthatná, hogy a fehér fagyöngy meg a gyöngyös madárlép nem ősereklye itt, midőn terjedelmes rokonsága a forró vidéken él, Európában pedig a Loranthus-wdk egyetlen egy, a Viscum-nak pedig három olyan faja él az erdei fákon, a mely a távol meleg vidéken, a honnan újabb behurczolásra gondolhatnánk, általában ismeretlen ? Az Európa flórájában ilyen elszigetelten vagy csak kevesed magával élő fajokat, melyeknek soktagú rokonsága, népes családja a távol meleg vidéken van, s melyeknek könnyen hurczolódó szervezkedése nincs, sőt az újabbkori behurczolás alkalmát sem lehet elképzelni, tekintem én Európa egykori tropikus flórája visszamaradt ereklyéinek. kiváltképen ha termetök, biológiai viselkedésök és morfologiai bélyegök az európai növényekétől elütő és inkább a trópusvidéki rokonéhoz közeledik. A tropikus flórában bizonyos növényalakulás sajátságos termetével, 48. ábra. A borostyán meddő ága, jobbra c a süríí ser e£ e s megjelenésével, különös szerkapaszkodó légi gyökérrel. vével stb. tűnik ki, úgy hogy vele a vidéket jellemzően lehet festeni. Némi maradéka Európa s a Balatonmellék flórájában is hamar szembetűnő. Ilyen pl. a forró vidék liánája vagy iszalagja. Az emberi művészet se tudná szebben fölékesíteni Badacsonynak meztelen bazalt szikláját, mint a hogy, kivált a nyugati oldalon, a borostyán fölczifrázza. Lombjának örökzöldsége, fénye, csinos alakja és rajza, légi gyökere is megkülönbözteti más idevaló közönségesebb növénytől. Hosszú idő után, s késő őszi virágzása is arról tanúskodik, hogy más klíma és évszak idejéből való ereklye itt. Hogy nem a mai klíma szülöttje és kedveltje, hogy nem egészen megfelelő neki a mai természeti állapot, hogy életküzdelme sikertelen s inkább csendes vegetálás, világosan bizonyítja, hogy ritkán és csak kedvező helyen juthat virágzásig (48 ábra). A Badacsonyon, a klastromkút táján másik iszalag, az erősszagú komló bujáln kodik. A yamsgyökér mintaképe a Badacsonyon a Tamus communis nevű folyondár; egész közönséges lett a Polygonum convolvulus és P. dumetorum gyöjtény a szol lő
