Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

A Balaton me Ilék geológiája, s talajának összefüggése a növényzettel. 185 Scilla autumnalis, Ranunculus Illyricus, R. bulbosus, Orchis militaris) és más kosbor kiválóan a pontusi talajban gyökeredzik. A pontusi földemelet talajának kiválóbb füve továbbá a Crupina, Vaccaria, Dictamnus, Linosyris, Bupleurum falcatum, B. affine, B. iunceum, Crepis pulchra, C. rhoeadifolia, Valerianella hamata, Adonis vernalis, Malva alcea, Erodium ciconium, Erysimum caneseens, Fumaria prehensilis, Achillea Neilreichii, Campanula Sibirica, C. Ruthenica, Astragalus onobrychis, Vinca herbacea, Melandrium noctiflorum, Reseda phyteuma, Anthemis Austriaca, A. Ruthenica, Galium Pedemontanum, Salvia Austriaca, Ajuga chamaepytis, Potentilla pilosa var. auriflora, Peucedanum oreoselinum és sok más keleti fű, lásd a XLIH. fejez. A pontusi kongériás rétegek meg a diluviális part növényzetében van különbség, amaz gazdagabb és változatosabb, de szintúgy mint Tihany félszigetén, Boglár és Fonyód hegyén, a növényzet keveredettsége és nem nagyfokú különbsége inkább függ a helyi viszonyoktól, a termőhelytó'l, a magasságtól, vagy a keveredést elősegítő más történetes vagy természeti októl, mint épen csak a különböző korbeli földnek hatásától a növényzetre. A növényzetet tápláló termőréteg, a harmad- és negyedkori földrétegen keveredett s a növény, ha egyszer a magva oda juthatott, mind az egyiken, mind a másikon megleli, ki tudja vonni s át tudja sajátítani magának belőle a mi szükséges. Sőt a Hieracium Balatonense, talán fajvegyülék, Siófok alluvialis partján, B.-Füred sziklás hegyein, valamint a veszprémi hegysíkon, a H. echioides stb. Füred és Tihany hegyein, valamint Fonyód mezején stb. is megterem. Különben a pontusi, szarmata, diluviális és részben az alluviális földrétegek területe jobbadán munkált föld vagy legeltetett mező. Növényzete nagyon keveredett, semmi olyan geográfiái jelleme nincs, a melyet a föld geologiai minőségéből és korából lehetne megmagyarázni. Az eke meg a kapa a növényzet eredetiségét kiirtotta vagy megritkította. Most a fűsége mindenfelől összehurczolódott gyimgyom, giz-gaz és más közönséges ubiquista vagy kóbor összesereglése és keveredése a parlagon, vetemény közt és elhagyott földön. A föld rendes terméke az az áldás, a melyet belőle a szorgalmas nép fárasztó munkája árán húz. Bántatlan földdarab régibb növényzetével kevés és kicsi. Az alluvium száraz földjét részint szintén munkálják. A friss nedves vagy. szikkadtabb partmelléki alluvialis talajon, a nádast kivéve, közönségesebb füvek növénygeografiai jellem nélkül keverednek, jobban csak a homokturzás meg a sósföld füvének jelleme ismertszik föl. Az alluviumhoz számított több más hely vizes, nem munkálható, saját termőhelyein külön növényszövetkezet (formatio) fejlődött ki. Ilyen a nedves, sósnedves part (114. és 147. old), a homokturzás, a séd melléke (119. old), a nádas (126. old.), ingovány, a tőzeges rét (130. old.) stb. XXXIV. FEJEZET. A FLÓRA VÁLTOZÁSA A HEGYSÉG KOPÁSÁVAL. Valamely nagyobb hegységben, a növényzet megalakulásának és további változásának megtudásáért kellő figyelemre kell méltatnunk a többi közt a hegység geológiai korát, alakulását és szikláinak minőségét. De ügyelnünk kell a hegységnek legalább nagyobb változásaira, inert minden ilyen a növényzet életére is döntő volt. A növényzet a hegy változásaival lassanként, de végre tetemesen módosult,