Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

A Balaton me I

lék geológiája, s talajának összefüggése a növényzettel. 181 évszak ketté szakítja: része tavaszkor, másik őszkor virít (Scilla autumnalis), pedig eredetileg egy család növényei virágzásában ilyen nagy szakadás nevezetesebb klímái változás nélkül nem lehetett. A Sternbergia meg a kikerics fejlődése menetelét pedig az évszakváltozás úgy akasztotta meg, hogy őszi virágzása után a levele meg a termése csak jövő tavaszra készülhet el. Az őszkor csírázó kétnyáriak életfolyását a tél szakította kétfelé. XXXIII. FEJEZET. A BALATONMELLÉK GEOLÓGIÁJA S TALAJÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE A NÖVÉNYZETTEL. E kérdés fejtegetése érdekéből nagyon szükséges lenne, hogy a föld alakulásának történetébe, a geologia múltjába még előbbre és biztosabbra tudnánk visszatekinteni, mint a mennyire a geologus ismerete most terjed, mert ekkor a hegységek keletkezésével, a tengernek hazánk területéről való elvonulásával látnánk flóránknak positiv keletkezését és megalakulását, azt, a mit most hypothesisből vagy visszakövetkeztetésből hézagosan ismerünk. A növénygeografusnak is összhangzóan a geologus nyomában kell haladnia, de nekünk még annyi előmunkálatunk és kész eredményünk nincs. A mennyivel lehetett, iparkodtunk legalább a továbbhaladás útját egyengetni. A fejtegetés alapjáúl — dr. LÓCZY LAJOS szives közlése alapján — legelőször rövid pillantást vetünk a Balatonmellék talajának geologiai egymásutánjára, a legrégibb kortól kezdve a mai legújabb kor felé. A geologiai számítás szerint a Balatonmellék talaja a legfiatalabb palaeozoos systemával kezdődik, s a sorrend szerint a következő: a) a permi systema agyagpalája és veres homokköve; b) az alsó triász homokköve, márgája és dolomitja; c) a középső triász dolomitja és mészköve; d) a felső » mészköve; e) a » » dolomitja. tf) a mioczén cerithium-mész vagy neogén szarmata-emelet;

1 g) a kecskeköröm- avagy Congeria-emelet (agyag és homok, édesvízi mészkő) vagy neogén pontusi emelet, foszlányokkal, 150—250 méternyire emelkedik a déli lejtőkön; A Congeria ungula caprae M

ÜNSTER kecskeköröm nevü s a Balaton hullámától a partból kimosott és lekoptatott teknöivel.

2 h) a bazalt. i) diluviális vagy negyedkori képződmények (homok, kavics, murva és lösz) foltonként a bakonyi parton és mint összefüggő lepel a somogyi halmokon, melyek belsejét a pontusi rétegek alkotják. k) az alluviális vagyis a jelenkor szakbeli lerakodások: a sédmelléki iszap és murva, a déli part homokturzása, a kis balatoni és a zalavölgyi berkek tőzeglápja és mocsárföldje. palaeozoos éra (elsődkor) mezozoos éra (másodkor) kenozoos éra (harmad-, negyedés jelenkor) 1 A mediterrán földréteg csak a Bakony északi részén és Sümeg körnjrékén van. 2 A C. Balaionica PARTSCH vékonyhéjú teknőiből nem lesz kecskeköröm (LÓCZY levélb.).