Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
144 Hogy ítéljük meg ezek után Vindornya laposát? át lápnövényzet virult, ma a poriadékát mint tőzeget ássák ki. Már a közelebbi időben és viszonyok közt hihetőleg tőzegmohája sem volt, mert ez most a meszes vidéket, sőt hazánknak alvidékét is kerüli. Az alföldi mohának azonban még itt maradt az utolja, az Amblystegium riparium. Ma azonban ez és más nem gyümölcsöző moha meglehetős alárendelt szerepet végez e medencze füvei között. Hihetőleg sokáig ez a moha teljesítette itt a tőzegmoha munkáját, úgy mint még nem régen az Alföld ingó lápján és más mocsári növényképződményén is. E moháról következtetve tehát Vindornya a szárítást megelőző utólsó idejében alvidéki vagy ingó láp volt. De mindég alvidéki láp volt-e Vindornya ? Ha a hegyeknek régibb magasságára gondolunk, Vindornyának mai, utólsóidőbeli állapatát másfajta, talán sphagnumláp előzhette meg s az említett havasvidéki füvek ezen telepedtek volna meg. A Sphagnum-moha eltűnvén, bizonyára más tőzeglakó virág is elpusztúlt vele, de az említett havasvidéki öt lápfű, azután az alföldi moha lápján is fenmaradt s a lassanként átalakúlt alvidéki-természetű lápnak is vezérnövénye lett, csak századunk közepe után tünt el. Ilyen fű Tapolcza körül a Sesleria coerulea, Primula farinosa. Ha a tőzegmoha Vindornya medenczéjében soha nem lett volna, akkor a havasvidéki füveket a nem messze fekvő stájer vagy osztrák havasból a madár hozhatta, s az analog helyen meggyökeresedtek, állandók maradtak, s oly mohaszőtte láp vezérnövényei lettek, a minő kapcsolatot ma, ily alacsonyságban és Alföld közelében, másutt sehol nem ismerünk. A múltnak ezt a rejtvényét, valamint hogy nem a jégkor idejében ide sodrott maradék-e, földeríteni, illetőleg bebizonyítani, ma csaknem lehetetlen. Vindornya havasi lápnövényeinek története megfejtetlenül, természetszerű titok maradt előttünk. Ilyen értelemben hazánk szomszéd területei, Szlavón- és Horvátországot is beleértve, még ismeretlenek, tehát magyarázatot vagy megfejtést onnan sem meríthetünk. Leginkább analog vele a baktai tó Eger mellett, de ennek tőzegmohája van, a sphagnetum jellemző Meesia longiscta mohájával, Cicutá-val, Drosera rotundifolia, Carex rostrata, Menyanthes trifoliata, Potamogeton natans stb. füvekkel, tehát a baktai tó inkább hegyijellemű. Vindornya lápja az alföldi és felföldi láp kiegészítő ismeretére is vezet. A gyakrabban használt álláp vagy síkláp 1 és felláp (dombos láp) 2 elnevezés nem egészen jellemző, sőt bizonyos hiányosságot árul el. Megengedem, hogy a síkláp meg a közepén domborodó felláp Európa északi részén kiválóan jellemző, de én hazánkban sok helyen úgy láttam, mind a felvidéki sphagnumláp, mind az alföldi réti láp (síkláp, álláp) meglehetős sík, sőt Máramarosmegyében az itt tengerszem-nek nevezett jó nagyterjedelmtí sphagnumláp nemcsak hogy fel nem domborodik, hanem befelé mindég süppedőbb, s a közepén rendesen álló víztükör csillog. 3 En a sphagnetum domborodását legfeljebb igen csekélynek, vagy majdnem síkfelszinűnek tapasztaltam, csak a Szemenik erdős részének tisztásán láttam mintegy lápzsombék-ot, zsombékformán felemelkedő, Sphagnum- és moha-(Polytrichum)-a\kotta sok kúpforma dombot egymás mellett, de részint az alkonyat, részint vezetőm szerencsétlensége nem engedte meg, hogy ott tovább körülményesebben megvizsgálhattam volna. 1 POKORNY: Magyarország tőzegképletei. Mathem. és Természettud. Közlemények II. köt., 1862., 80. old. 2 P ALLAS : Lexicon XVI. köt. 350—51. old. 3 Mathem. és Természettud. Közi. XV. köt. 145—46. old.
