Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
134 A hő vízi tündérrózsa Hévvízen. G. uliginosum, Lychnis flos cutuli. Malachium aqnaticum, Lycopus Europaens, Prunella vulgaris, Valeriana officinalis, V. collina, V. dioica, Potentilla anserina, Festuca elatior, Rumex obtusifolius , R. conglomeratus, Tiifolium fragiferum, Panicum cms galli, Scirpus maritimus. A nádasban Urtica dioica, Thysselinum, Lytlirum salicarium , Lysimachia vulgaris, Eupatorium cannabinum, Rumex hydrolapathi, Polygonum lapathifolium, Stachys palustris, Sium latifolium, Roripa amphibia, Solanum dulcamarum, a nádon a nagyobbik folyóka virít. Hévvíz északi tőzeges, süppedős helyein a gólyahír gyakori, júliusban is, szeptemberben is virít. Vízérben és vízér mellett a Ranunculus sceleratus, Veronica Kovács Ii, V. acutifolia a kiváló, a csermely vizében a Ranunculus paucistamineus, Ceratophyllum demersum, Cliara foetida, Potamogeton crispus nyujtódzkodik. A part fás részén minden gazt kiszórnak, s közüle idegen növény kel ki. Láttam itt az árnyékban Aquilegia vulgatis kerti virágot, sőt a nagy gumós Cyclamen Europaeum-aak egy tövét, meg az Ampelopsis quinquefoliá-t is. A víztükör környékének turfája jó, de nem ássák, füvét kaszálni szokták. XXI. FEJEZET. A HŐVÍZI TÜNDÉRRÓZSA HÉVVÍZEN ÉS A MEGFEJTÉSE. 1 Magyarország flórájának legszebb, de egyszersmind legrejtelmesebb virága a hővízi tündérrózsa, liliomrózsa vagy lótuszvirág. A nagyváradi Szent-László-fürdőnek hővizű, nem nagy medenczéjében, meg a belőle kiszakadó Pecze-patak kezdetén legnagyobb valószínűséggel mint régi ültetés maradéka terem. Innen 1798-ban KITAIBEL PÁL a budai Lukács-fürdő tavába is átültette, a hol azóta még most is díszlik. 2 Ezen kívül a lótuszvirág Európában vadon, vagy a kerten kívül elvadulva sehol sem terem. Tudományos nyomok azonban következtetni engedik, hogy Hévvízen századunk 30 és 40-es esztendeiben, oda ültetve már szintén díszlett. SZENCZY, HUTTER és WIERZBICKI az «Elenchus plantarum in territorio Keszthelyensi ; . . observatarum» czímű kézirata ugyanis a Nymphaea albá-r\ meg a Nuphar luteumon kívül említi a Nymphaea Lotus-t is. E három jóhírű botanikusról föl nem tételezhető, hogy a hővízi tündérrózsát, melyet WALDSTEIN és KITAIBEL a «Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungáriáé» czímű díszmunkában, Nagy-Várad hővizéből, a 15. képével ábrázol, 1842 előtt ne ismerte volna, nem már azért sem, mert akkor a botanikus SADLER «Flora comitatus Pestiensis»-ét gyakran használta, a melyben (első kiad. II. köt. 50. old.) SADLER a N. thermalis-t és a Nagyváradról Budára való átplántálását ismerteti; nem tételezhető föl azért sem, mert SzENCZY-ék kéziratát SADLER hitelesítette. Alig lehet tehát kételkednünk, hogy az 1842. év előtt a Nymphaea thermalis-t Hévvízbe is elültették. — A lótuszvirág meséje a Balaton vidékén különben sem egészen ismeretlen. Ha a lótusz Hévvízen 1 A hővízi tündérrózsának ide beolvasztott systematikai megfejtése egyrészint tulajdonképen a II. rész enumeratiójának megfelelő helyére való lett volna. De minthogy ez a lótuszvirágnak egyéb rejtelmessége kiderítésével is szorosan összeforrad, nem akartam az egészet szétdarabolni. 2 Irodalom: A Természettudományi Közlöny 1894. évf. 499., 555. old., 1895. 385. old., 1896. 339—40. old. és Pótfüzeteinek 1894. 146—52. old. V. ö. e munka 50. old.
