Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
128 A Nagy-Berek. mine dentata jellemző. Balaton-Füred partján a nádasban az ezüstfa hajtása is elvadul. Az a fű, a mely ma a nádasban vagy a környékén terem, leginkább puhaszerkezetű, kevésbbé rostos. Minthogy a faj meg az individuum száma se nagy* az évi termelés és elpusztulása szembe se ötlik. Rostosszálú fű, mint a tőzegképződés kelléke, taraczkoló sás a nádasnak vízi oldalán nincs, a belső partszélén mindig a nádas marad, a víz mellett más nagyobb befüvesedésnek, elmocsarasodásnak vagy elsárosodásnak alkalma nincs. Csak a hol a nád a vízbe beljebb hatol, a külső oldalról pedig irtják, ott (Badacsony) a part sarában vízparti fű telepedik. A nádasnak a benne tanyázó madárnak szállás-adásán kívül haszna is van. A parton (B.-Tomaj) fiatal korában az ivó marha táplálkozik vele, ilyen helyen a nád rendesen alacsony marad s a rét más füvével a szénába vagy sarjúba lekaszálható. Télen, befagyáskor a nádast gyalázkával (= nádvágóval), a Badacsonv körűi a birtokosnak harmadába learatják, kévéjét 6 - 8 kr.-ért adják. A nádast az adókataszter az elsőosztályú jövedelmi talajba osztja. A levágott nád háztetőre elkelő. A bakonyi P ar t pórházain a nádfedés szembetűnő. A nádas fája elszórva az enyves égerfa vagy a berekfa meg a hamvas fűzfa (Salix cinerea), melyet itt a nép rekettye-nek nevez, de' rekettye v. rakottya (rakita szláv nevéből) a hegyi Salix caprea, sőt DiószEGi-ék 1 szerint a Genista is. CSAPÓnál 2 a Genista helyesebben == nyúlrekettye. XVII. FEJEZET. A NAGY-BEREK. Berek nek a Balaton körül, a haza más vidékével szemben, a nádas mocsarat és sűrűséget nevezik. A felföldön s a haza más magyar vidékén bereknek a cserje vagy bokor sereges szövetkezését, sűrűségét 3 hívják, tehát mind a két esetben a sűrűség, a Balatonnál az egynemű (nád), másutt különféle kis fa, cserje (bokor) vagy kórómagasságú növény sereges szövetkezése a közös. A felvidéki meg a somogyi berek különbsége a száraz és vizes talaj, továbbá az alkotó növényszövetkezés, amott sokféle cserje, itt kiváltképen a nád. A Nagy-Berek a somogyi partnak nagy terjedelmű ingoványa. A Bari-hegytől s Balaton-Keresztúr, B.-Újlak és Kéthely községektől kelet felé Fonyód faluig és Lengyeltóti határáig terjed. Északon a Balaton vizétől keskeny homokgát választja el; déli határa Puszta-Sári, Tót-Szt-Pál és Buzsák. A nagy nádas terület vizét ma hosszú árkok vezetik a Balatonba. Én 1891. július elején Kéthely, Sári és TótSzent-Pálnál, 1893. július végén Fonyódnál, 1894. május elején Balaton-Csehinél vizsgáltam. A berek tulajdonképen a nád társas szövetkezése, azért itt csak is elzárt fekvése (somogyi berek, Nagy-Berek) miatt választottam külön. Más növénye nincs, 1 DIÓSZEGI és FAZEKAS: Magyar Füvészkönyv 405. old. 2 Uj füves és virágos magyar kert 308. old. 3 Pl. «berekbe futott a nyúl». Latinul berek = lucus, nemus, saltus, virgultum. Az «IIP a berek, nád a kert» a náddal való összefűzés nyomán hihetőleg e vidékről ered
