Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

A Balatonpart füvei. 119 Ragadvány féle: a Galium maximum, G. palustre, G. verosimile, G. elatum var. brachyastrum. Valerianaféle: a Valeriana officinalis, V. dioica. Hélyakútféle: a Succisa pratensis. Fészkes fű: Inula Britannica, Eupatorium, Tussilago, Achillea asplenifolia, Gnaphalium uliginosum, Aster Pannonicus, két Pulicaria, a farkasnyílfű, Senecio barbareifolius, S. tenuifolius, S. paludosus, Artemisia vulgaris, Sonchus arvensis, S. uliginosus, Cirsium brachycephalum, C. palustre var. torfaceum, Scorzonera parvi­flora stb. Sáros és iszapos helyen a Lythrum liyssopifolium, két iszapsás, J uncus ranarius, Inula Britannica, két Pulicaria, Rumex maritinnis, R. limosus. Teucrium Pan­nonicum, Veronica Anagallis aquatica, V. acutifolia, V. scutellata, V. Velenovskyi, V. Kovácsii, Roripa palustris, Erythraea pul­chella, Gratiola officinalis, Ranuncuhis Sar­dous var. Mediterraneus, R. sceleratus, Caltha cornuta, a Buda három faja, a Potentilla supina, lóhere, Gnaphalium uliginosum, Gn. luteoal­bum serglik össze; itt-ott a sáros parton el­törpülve a Ranunculus trichophyllus nyomorog. A hol a partról a víz elvonul, tehát a legfiatalabb partszegély új földjén a legkö­zönségesebb, újabbkori települők (iszaptele­pülők) szaporodnak el: töméntelen keserűfű, farkasnyíl, menta, lósóska, hagymaszagú fo­dorka, Epilobium, füzényfű, Roripa silvestris, Lysimachia,smlófíí, métely kóró, békakorsó stb. Séd mentén kevésféle a vegetatió. — Oka egyrészt a víz keskenysége és sekély­sége, másrészt az, hogy a jószág is letapossa vagy lelegeli, nyáron pedig a séd gyakran kiszárad, tehát állandó kisérő növényzete meg nem maradhat. Kisebb sédet a csermelybürök szokott benőni. A melléke általában csaknem olyan, mint más vízpart, csakhogy annyiféle kisérő fűve még sincs. Elég változatos a sédparti vegetatió Almádi Remete-völgyében, hol a part mellett sokféle menta, Scrofularia Ehrharti, Epilobiumok, Arácson ugyanez, Knautia Pannonica, Pulicaria dysenterica, Récsén ugyanezek, az örvénygyökér, másutt Catabrosa, Tussilago, acsa­lapu stb. terem. Vörös-Berény Malomvölgyének kezdetén Veronica beccabunga nő a séd sarában, egyetlen helyen a tó mellékén, kövér levelével. A Glyceria plicata csak a Pinkóczi-csárda környékén (Almádi) ismeretes. A savanyú víz kifolyásának földje Kis-Eörs partján vöröses, mint Vasvármegyé­ben a vasas vizeké, de kevés növény kiséri: a fekete nyárfa csemetéje, közönséges Polygonum-, Bidens- és Atriplex- fajok, Alisma pl., Malachium, Echinochloa crus gal Ii. Butomus, Pulicaria dysenterica, Cirsium canum stb. A hol a parthoz közel sem nádas, sem füves mező nincs, hanem a hullám­kihányta laza homokgát domborodik, pl. Szántód majorsága alatt, ott természetesen csak szárazföldi gyom, kivált homoki fű kezd megtelepedni (127. old.). 34. ábra. A Polygonatum latifolium két­magasságbeli fa és b) ikerlevele.

Next

/
Thumbnails
Contents