Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
109 Parti növény alakulása víziből biologiai alapra. tormáról határozottan mondhatjuk, hogy vízi növényből keletkezett. Szárazon a levelének olykor a felső része kezd széthasadozni, visszaesvén ősi typusára, a midőn a vízben egészen sallangos-levelű lehetett (30. ábra). A felemás levél szárazon is kiképződik és pedig a pásztortáskáé majd mind ép, majd kétféle. A Lepidiuvi perfoliatum-nak csak a felemás alakja állandósodott, egészen éplevelű alakja nincs. Hogy miként alakúi a vízi fűből a sárosparti alak, szép példája továbbá az Alisma graminifolium. Ez a Kis-Balatonban a vízbe merülve terem, levele 1 pázsitnemű, szálas, hosszú és keskeny; de a vízben csak addig marad pázsitlevelű, amíg a víz alatt van. A melyiknek belsőbb levele a vízből kiér, annak a lándsás lemeze is kifejlődik, a víz szinén elterül, úszik és egész úgy viseli magát, mint a Potamogeton-nak vagy más fűnek «úgynevezett» úszó levele. Mintha a levegő késztetné a lemez kifejlődését. így is támad bizonyos tekintetben felemás növény. Ilyen alakulás a nyilfű is (31. ábra). Vízi alakja a var. vallisneriifolia Coss. et GERM ., Fl. Paris. 1845, 522. old., hosszú, csupán csak szálas leveleivel, parti alakja a nyilaslevelű tőalak, de néha ennek is csak egyik levélkaréja fejlődik ki. 2 A víziből való alakulásnak esete a vízi megnyúlt szár, valamint a parti törpült törzs között is szembetűnő Legfeljebb az bizonytalan, vájjon a kialakulás víziből vagy partiból indult-e meg eredetileg. Tulajdonképen az idők miriádja során már mind a kettő többször teljesedhetett. E mostani alakulás azonban víziből könnyen meggyőz, mert morfologiai bélyegváltoztatás nélkül csupán a téranyaghoz való alkalmazkodás. A víz a szárat megnyújtja, tehát pl. a felemáslevelű Potamogeton hosszú szárán a sok pázsitlevél messzire távolodik egymástól. Virágzás előtt kivált vele tengődik a vízben. Leapadt helyen a szár kurta marad, inkább csak a felső keményebb leveleit látjuk, a különben vízbeli levél vagy lemeztelen nyél kevés és egymáshoz közelebb marad. Sárban csírázva egész kurtaszárú, csoportos-levelű. A folytatódást tovább más vízparti füvön is megtaláljuk. Ilyen a rokon Alisma, Sagittaria, Butomus stb. Ezeknek a lapos levélnyele meg a széles lombja a sárban a csaknem semmi száron rózsásan szorul össze (31. ábra D), mind az a kétféle levél, a mely a Potamogeton-nak hosszú szárán távolra szétoszlik egymástól. Ugyanolyan lombozatú törzs a vízben megnyúlik, a sárban nagyon kurta marad. Amaz állandósodott apostasis (nyujtódzás), emez állandó subcaulescentia vagy kissé helytelen régi szóval acaulescentia. Ez az utóbbi eset a sárbeli füvön különben is gyakori, de csak az alsó czikkei maradnak nagyon kurták, a felső hosszúra nyujtódz1 Morfologiailag tekintve, lapos levélnyél! 2 Békésvárm. fl. 51. old. dozott levele (Pótfűz. 1893).
