A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Istvánffi Gyula: A Balaton moszatflorája
14 Plankton-növények a Balaton vizében. 14 Müggelseeben, mely csak hét méter mély, az eredmény teljesen negativ volt s a háló jóformán üresen került a felszínre, erre azután megkísértette az ismételt merítést oly módon, hogy a hálót több ízben egészen a fenékig lebocsátották s így próbálták a vízoszlop átszűrését, de így is hiába. Mindezen a bajokon segítendő', FRENZEL a víz felszivattyúzását ajánlja. A plankton-szivattyút úgy a jégen, mint a nyilt vizén is lehet használni, s a hozzá való vizet vezetó' gummicső (Spiralgummischlauch) úgy 20 méter hosszúságig még elég jutányosán szerezhető' be. A plankton-szivattyú által felszívott vizet a szivattyú kifolyója elé alkalmazott quantitativ-hálón bocsátjuk keresztül, s a szivattyú szivóképességébó'l, meg a víz megmért mélységébó'l nyert adatokból megállapítható azután a plankton mennyisége. A háló és a szivattyú kezelése körüli eló'vigyázati rendszabályokat illetőleg, meg egyáltalán az egész eljárás módszertanát illetőleg az eredeti dolgozatra kell utalnom az érdekló'dó'ket. Itt még csak a plankton-szivattyú hasznát akarom pár szóban feltüntetni. Ez a szivattyú, mint FRENZEL idézett dolgozatában kifejti, különösen sekély vizekben tesz majd kitünó' szolgálatot, a melyeken igazi plankton nem is lép föl; ilyenek az egészen sekély, 1 -2 méter mély tavak, a melyekben függélyes húzásokat úgy sem lehet csinálni talán, a vízszintes húzásokkal pedig a buja növényzet miatt nem érünk el semmit. A szivattyú ellenben, különösen, ha a szívóját sodronyhálóval megvédjük az idegen nagyobb testektó'l, a tó növényi életéró'l, általán szerves életéró'l jobban tájékoztat, s így a tavak felbecsülése is könnyebben ejthető' meg, mint az eddigi segédeszközökkel. A plankton-szivattyút épp így a mélyebb tavak parti zónájában tenyésző szervezetek vizsgálására is fel lehet használni; ez különösen télen nyújthat nagy előnyöket-, mikor nem halászhatunk a hálóval. Azonkívül a jéggel borított vizekből is, vagy általán a víz fenekéről is hozhatunk így fel anyagot. Ezt a készüléket annál nagyobb örömmel üdvözöljük, mivel épp a sekélyebb vizek vizsgálata, a módszerek hiányossága miatt amúgy is el volt hanyagolva, s jóformán minden figyelem csak a melyebb vizekre fordíttatott. * A plankton-szervezetek alkalmazkodását OTTO ZACHARIAS (a plöni biologiai állomás igazgatója) igen ügyesen tüntette föl, rendre véve a planktoni úszó, illetőleg lebegő életmódra való berendezéseket. Ezt alapul véve, meg lehetne különböztetnünk az Euplanktont, értvén alatta azokat a szervezeteket, a melyek külön a lebegést, úszást, egy szóval a planktoni életet lehetségessé tevő berendezésekkel vannak ellátva; Epiplankton-nak nevezzük pedig azt a planktont, mely más szervezetekre tapad és így önálló módon nem vesz részt a víztükör benépesítésében. Az euplanktonikus szervezetek közé a ZIMMERMANN-féle csoportokon kívül még beiktattam egy harmadik új csoportot; az ide sorolt szervezetek anyaguk felduzzadása folytán, tehát kocsonyás alkatuk révén nyerik lebegő képességüket; ezt a csoportot épp ezért ko Ilaplankton-nak nevezem. A többi csoportok elnevezésénél a legfőbb jellemző tulajdonságokat tartottam szem előtt.
