A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Pantocsek József: A Balatoni kovamoszatok
43 A Balaton kova nioszatai. 71. Navicula vulpiua KG. KG.: Bac. pg. 92, tb. 3, fig. 43; V. H : Syn. pg. 83, tb. 7, fig. 18; DE TONI : Syll. pg. 41; WOLLE : D. tb. Ill, fig. 10; CLEVE : Synops II, pg. 15; V. IT: D. pg. 179, tb. 3, fig. 111. Collectiones: V. H.: Typ. 132. Sejtek 77—78 a hosszúak, 12 szélesek, hosszúkásán lándzsa-alakúak, nyújtott hegyes végekkel; hasadékvonal egyenes irányú; középcsomó kiszélesedő; sávok ívesen dűlt irányúak, a sejt vége felé felszállók, 10 jx-ben 12. Valvis angustis, lanceolatis, 77—78 ;J. longis, 12 jx latis, apicibus leniter attenuatorostratis, subobtusis; nodulo centrali dilatato ; striis 12 in 10 ;x, punctatis mediis arcuatoradiantibus, superioribus adscendentibus. Balatoni iszapban: Siófok (IV. tábla, 83. ábra). 72. Nazncula peregriua (E.) KG. KG.: Bac. pg. 97, tb. 28, fig. 52; GRUN.: Verh. i860, pg. 523; O. MEARA : J. D. pg. 408, tb. 34, fig. 6; A. SCHM : Atl. tb. 47, fig. 57—60; V. Id.: Syn. pg. 81, tb. 7, fig. 2; TRUAN: D. Ast. pg. 40, tb. 1, fig. 34; DE TONI : Syll. pg. 38; WOLLE: D. tb. 12, fig. 20—22 ; CLEVE : Synops. II, pg. 18; V. H.: D. pg. 177, tb. 3, fig. 101; ISTVF.: Balat. pg. 65. Synon.: Pinnularia peregriua E.: Am. tb. I. 1, fig. 5, 6, etc.; W. SM.: Br. D. I, pg. 56, tb. 28, fig. 170; RABH.: S. Diat. pg. 43, tb. 6, fig. 10. Collectiones: V. H.: Typ. Nr. 77. Sejtek 62T — 62"5 ;x hosszúak, 9'9- -10 2 ;x szélesek, hosszúkásak, lándzsásak, nyújtott, kerekdeden tompított végekkel; hasadékvonal egyenes irányú; középcsomó körüli csupasz mező tojásdadon kiszélesedő; sávok erősek, fpontozottak, a sejt közepén dült irányúak, a sejt közepén felemelkedők 10 jx-ben 11 —14. Valvis lanceolatis, angustis, 62"5—62'5 [jl longis, 9'9—10*2 p. latis, polis obtusis versus, levissime attenuatis; rhaphe directa; nodulus centralis ab area nuda, ovata, dilatata, cinctus; striis validis, 11—12 in 10 [x subradiantibus, polos versus adscendentibus. Székesfehérvári Sóstó (IV. tábla, 84., 86. ábra). Összehasonlítás végett közlöm a 86. ábra alatt egy amerikai példánynak rajzát, mely az utahi Salt-Lakeból származik. 73. Navicula Kefvingensis (E.) A. SGHM. A. SCHM.: Atlas tb. 47, fig 61, 62. Synon.: Navictda peregriua (E.) A. SCHM. var. Kefvingensis CLEVE : Synops. II, pg. 18; Pinnularia Kefvingensis E.: M. Ber. Berlin, 1840, pg. 215; Microg. tb. X. 1, fig. 12; X. 2, fig. 4, 5 Sejtek nyujtottan lándzsás alakúak, keskenyek, 44 -45 [X hosszúak, 9—10 JJ. szélesek, nyújtott, kerekded tompa végekkel, egyenes irányú hasadékvonallal, öblös középcsomóval; sávok a sejt közepén dült, a sejt sarkai felé felemelkedő iránynyal. Sávok száma 10 [x-ben 8—10. Valvis anguste lanceolatis, 44—45 ;x longis, 9—10 jx latis, cum polis modice productis, subcapitatis, rotundatis; rhaphe directa; nodulo centrali dilatato ovali; striis centralibus radiantibus, ad polos sitis adscendentibus, 8- 10 in 10 ;x. Balatoni iszapban: Balatonfüred (XVII. tábla, 352. ábra).