A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Pantocsek József: A Balatoni kovamoszatok
IL LEÍRÓ RESZ. KOVAMOSZATOK. BAC1LLARIAE. NITZSCH. I. REND : HASADÉKOS AK (RAPHIDEAE) H. L. SM. 1871. Pánczéloldal, közepén egyenes irányú, hasadékszerű vonallal (Raphe), evvel szemközt leginkább összehajló irányú sávokkal vagy bordákkal. I. CSALÁD: NAVICULACEAE. I. CSOPORT: CYMBELLEAE. I. NEM: Amphora EHRB. 1831. Oszlánykák (Frustulae) rendesen szabadok, az övoldalról tekintve leginkább kerülékesek (elliptikus), ritkán négyszögletesek (quadrangularis), összehúzottak (constrictus) vagy felfuvottak (inflatus). A sejtek leginkább félhold- vagy csónakalakúak, a héjoldalok (epitheka és hypotheka, vagyis átkaroló felsó' és átkarolt alsó héjoldalok) részaránytalanok, íves hát- és bevájt hasoldallal. Hasadékvonal a hasoldal felé hajlított; hátoldali sávok hosszabbak a hasoldaliaknál; övhártya (pleura) leginkább ránczos, egyetlen, a hasoldalon felfekvő, a hátoldalra áthaladó, itt megszakadó endochromlemezzel. 1. Ampliora balatonis PANT . n. s. Sejtek csónakalakúak, tompa, kerekded végűek, hasadékvonal ívszerűen hajlított, az övhártya (pleura) ránczos; sávok 15—10 p.-ban, a hátoldali részben három íves hosszvonalba, hasoldali részben egy hosszvonalba sorozvák, a középcsomó tájban szélesebb, csupasz, szalagszerű sáv által megszakítvák. Sejthossza 264 sejtszélessége 16 8 [}.. Frustulis cymbiformibus 26'4 p. longis, 168 \i. latis, cum polis rotundatis. Raphe arcuata, striis 15 in 10 u, dorsalibus, in lineas longitudinales tribus, ventralibus, in lineam longitudinalem solitariam dispositis, omnibus ad nodulum centralem a strauro nudo transverse interruptis. Pleura plicata. Balatoni iszapban. Siófok, szántódi rév (1. tábla, 2. ábra).
