A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
IV Bevezetés. nem engedték meg, s ennek következtében a bizottság kénytelen volt összefüggő helyszini tanulmányozás helyett gyűjtő kirándulásokat rendezni. E gyűjtések 1891. évtől kezdve három éven át az év különböző szakában, de főleg az egyetemi szünidő alatt végeztettek, s az egyes megbízottak egyfolytában ismételve huzamosabb időt fordítottak gyűjtésre és helyszíni tanulmányozásra, melyet a következő fejezetben külön tárgyalt eszközökkel végeztek. A megbízatást dr. DADAY JENŐ, FRANCÉ REZSŐ és dr. VÁNGEL JENŐ vállalták s végezték el, kikkel a gyűjtés serény munkájában a Balaton-bizottság fáradhatatlan elnöke, dr. LÓCZY LAJOS osztozkodott. Hozzájok csatlakozott még dr. SZIGETHY KÁROLY, ki a Turbellariák gyűjtését és feldolgozását vállalta magára és dr. LOVASSY SÁNDOR, ki már évek óta tanulmányozza a Balaton és környékének madárvilágát. Végül ROSENBERG JÁNOS, halászati bérlő Kenesén, buzgón támogatta a bizottságot azzal, hogy a halak belső parasitáinak tanulmányozására halbeleket küldött. Az összegyűjtött anyagot az egyes állatcsoportok szerint a következő szakbúvárok dolgozták fel, kik az irodalmi adatokat is felhasználták, úgy, hogy e mű egészen hű képet ad a balatoni fauna ismeretének ez idő szerinti állásáról. 1. Dr. BRANCSIK KÁROLY (Mollusca); 2. Dr. DADAY JENŐ (Nematoda, Rotatoria, Cnistacca, Hydrachnidae, Pisces, — az utóbbiakat az irodalmi adatok alapján); 3. FRANCÉ REZSŐ (Protozoa); 4. Dr. LOVASSY SÁNDOR (Aves); 5. MÉHELY LAJOS (Amphibia et Rcptilia) ; 6. Dr. SZIGETHY KÁROLY (Turbellaria) ; 7. Dr. RÁTZ ISTVÁN (a halakban élősködő férgek); 8. Dr. VÁNGEL JENŐ (Coelenterata, Bryozoa, Annelides). Az elért tudományos eredményből tájékozásul e helyen a Balaton mai nap ismert faunájának számadatait összegezem s összehasonlítás kedveért a Balatonéval szembeállítom a ZACHARIAS avatott vezetése alatt alaposan és tervszerűen átkutatott keleti holsteini plőni nagy tó faunájának számadatait. (A táblázatot 1. az V. lapon.) Ebből az összeállításból első pillanatra kitűnik a Balaton faunájának gazdagsága; mert ha a Balatont lakó fajok összegéből a halakban élősködő férgeket, a Bryozoá-kat, Amphibia-kat, Reptilid-kat és madarakat, melyek a plőni tó faunájába felvéve nincsenek, leszámítjuk, még mindig 457 balatoni faj és 11 varietas áll szemben 254 plőni fajjal és 14 varietással. E gazdagság a plőni tónál (47'176 • kilométer) sokkal nagyobb
