A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza: Adatok a Balaton planktonjának ismeretéhez / Weiss Arthur: Pótlék a Balaton-tóban és környékén élő puhatestűeknek felsorolásához
7 Adatok a Balaton jilanktonjának ismeretéhez. mirabilis S. K. és a Gonyaulax Clevei OSTENFELD (2. ábra a—c), melyek közül csak az utóbbi él a planktonban. Érdekes, hogy a Gonyaulax-nem eddigelé csak a tengerbó'l (18), illetőleg a Gonyaulax Clevei csak a Kaspi-tóból ismeretes, hol két más tengeri Peridinea s néhány tengeri Bacillariacea — Chaetoceras — társaságában él (21). Ha a Balatonban tenyésző szervezetek egymáshoz való viszonyát, egymástól való függését kutatjuk, felmerül az a kérdés, hogy melyek azon szervezetek, a melyek az elsődleges szerves táplálék készítésével a tó életét lehetővé teszik. Ezek két biologiai csoportba tartoznak, t. i. a fenéklakók és lebegők csoportjába. A Balaton szervezeteinek táplálásánál mind a két csoport nagy szerepet játszik. Ugyanis a tó sekély mélysége lehetővé teszi, hogy a növények áthasonítására szükséges fény a fenékig kellő intensitással hatolhasson. Ezért igen nagy mennyiségben élnek a Balaton fenékiszapjában egész évben Bacillariaceá-k, különösen Cymatopleura Solea (BRÉB.) W. SCHM. és Surirella sp., egyéb moszatok és hinár. A nyilt víz főtápláléka az év nagy részében óriás mennyiségben élő Ceratium hir undine IIa O. FR . M. és több lebegve élő s ezért méltán « Flos aquae »-nek nevezett Cyanophycea, míg a más tavakban óriás mennyiségben előforduló Dynobrion s pelagikus Bacillariaccá-V (Atheya Zachariasi J. BRUN, Melosira sp., Fragillaria sp.) csekély számuk miatt szerepet alig játszanak. A balatoni plankton érdekesebb protistái, melyek egy részét DADAY (8) és FRANCÉ (14) nem említik, a következők: Amphizonella violacea GREEFF. Vihar után a planktonban. B.-Füred, 1901. VI. 20, Hyalosphenia elegáns LEIDIG. Üres tokjai gyakoriak a planktonban. Csopak, Kereked V. 19, VI. 29, Siófok VI. 22. Cyphoderia margaritacea SCHLUMB. Diósi öböl 1901. VI. 20, Siófok VI. 22. Dinobryon stipitatum STEIN . Keszthely, Vashegy, Szt. Mihály-kápolna. 1901. VIII. 2. Dinobryon cylindricum var. divergens LEMMERMANN. Csak a Sió-csatornában találtam 1901. XI. 4-én nagy mennyiségben. Glenodinium pulvisculus STEIN . Keszthely, Vashegy, Szt. Mihály-kápolna. 1901. VIII. 2. Glenodinium cinctum EHRBG. Paloznak 1901. VI. Glenodinium apiculatum APSTEIN. AZ egész tóban mindenütt él, legtöbbet augusztusban találtam. Paloznak előtt 1901. VI. 16, Almádi VI. 18, Tihany, kút VI. 19, Tihany, Diási öböl VI. 20, B.-Földvár VI. 23, B.-Keresztúr VI. 29, Badacsony VIII. 1. sok, Keszthely, Vashegy, Szt. Mihály-kápolna VIII. 2. sok. Peridinium tabulatum CLAP. LACHM. Csak egy ízben találtam üres pánczélját Paloznak előtt 1901. VI. Gonyaulax Clevei OSTENFELD . Balaton-Füred IX. 15. Keszthely, Vashegy, Szt. Mihály-kápolna VIII. 2. Szórványosan fordul elő a planktonban. Megegyezik az 2. ábra. Gonyaulax Clevei OSTENFELD. Sósvízi Peridinea a Balatonból. a és c egy példányról, b egy másodikról. a szemből az úgynevezett hasoldalról, b az ú. n. hátoldalról, c az ú. n. jobb oldalról van lerajzolva. A pánczél skulpturáját csak a c tünteti elő.
