A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
230 .4 ves. CSALÁD. SCOLOPACIDAE. NEM . G a 1 1 i n a g O BP. 33. Gallinago major GM. (Nagy sárszalonka ) Minden évben, de csak a vonulás idejében jelenik meg a füves partokon s rendesen egy-két darabból álló csapatban mozog. 34. Gallinago scolopacina BP. (Közép sárszalonka.) Tavasztól őszig itt van s az iszapos-sáros helyeken található. Felrebbentve kevéssé hallhatóan szól s zegzugos repüléssel vonul tova. Tavaszszal denevérszerű mozdulatokkal repked a levegőben jó magasan, majd ferde irányú egyenes vonalban egy darabig ereszkedik, a mi közben a bárány bégetéséhez hasonló hangot ad. 35. Gallinago gallinula L. (Kis sárszalonka.) Költöztében a gyepes partokon közönséges. Ilang nélkül kel, gyorsan repül, de nem messzire, mert mihamarabb levágódik. NEM. T O t a n U S BECHST. 36. Totanns calidris L. A partiszalonkák legközönségesebb faja, mely a füves vízpartokon tartózkodik s tavasztól őszig itt van. Igen vigyázó; füttyentve kel, jó messziről. Hangja («tyjűhühühű») minden megfelelő vízszélnél hallható. 37. Totanus glareola L. (Pettyes partiszalonka.) Az iszaposabb partrészleteken s csak költöztekor figyelhettem meg. NEM. Himantopus BARR. 38. Himantopus ruflpes BECHST. (Gólya-szalonka.) Egyes példányai a vonulás alkalmával minden évben föllelhetek, különösen az iszaposabb vízszéleken. NEM. MACHETES Cuv. 39. Machetes pugnax L. (Bajnok-szalonka) E csoportban egyik legfeltűnőbb faj vizünknél, mert az iszapos-füves szélekkörül, valamint a Kis-Balatonon, nagyobb számmal s rendesen csapatosan jár. A tavaszi vonuláskor kissé későbben érkezik, mint a felsorolt fajok.
