A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

228 .4 ves. bak — sötét farkkal — s valószínű, hogy az ivarérettséghez még nem jutott, szertekóborló egyének. Nincs arról tudomásom, hogy a környék erdőségeiben fészkelne. IN. REND. G A LLI N A E. CSAI.ÁD. PHASIAN1DAE. NEM. P hasi a n u s L 22. PJtasiamis colchictis L. A tyúkok rendjét a Balaton madarainak sorában egyedül képviseli. A nádasokban tartózkodik s a Kis-Balaton nádasaiban a szárazabb talajú részleteken egészen elvadultan él. iv. REND. G R A E L A E. CSALÁD. GALLINUL1DAE. NEM. Fulica L. 23. Fulica atra L. (Szárcsa.) A tavaszi és őszi vonulás alkalmával a síkvizeket százakra menő csapatokban lepi el s ugatása («kuv») mindenfelé hallatszik. Kedvező időjárásnál már február utolsó napjaiban jelentkezik egy-egy előhírnök, míg úgy márczius 10-ike táján a nagyobb tükrök feketednek tőlük. A csapatok a csónak elől lőtávolon kívüli tovaúszással menekednek s mindaddig nem kelnek szárnyra, míg zsákutczába nem jutottak, vagy be nem keríttettek. Ilyenkor az egész csapat egyszerre kel s minthogy az egyes individiumok az első pillanatokban szárnyaikkal mintegy szaladnak a vizén, sajátszerű és messzehallható robajt okoznak. Április közepe felé, a mikorra a tükrök növényszegélye kezd magasodni s bennük rejtve maradhatnak, a fészeképítéshez fognak s a tükrök csapatai napról-napra fogynak. A fészkelés ideje táján csak a tükrök szélén s nagyon egyesével láthatók. A mely part kopár, vagy csak füves, ott a vonulási időn kívül nincsen szárcsa. Fészke nád, gyékény vagy káka között van, NEM. G a 1 1 i n u 1 a BRISS. 24. Gallinula chloroßus L. (Vizi tyúk.) Sokkal rejtettebb életmódja következtében kevésbbé tünilc szemünkbe, de a Balaton majd minden nádszegélyében, gyékényesében él s csak a tükrük szélei táján úszkál, a mikor a szárcsától már messziről megkülönböztethetjük, mert kisebb testű -s a farka jobban kiemelkedik. CSALÁD. RALL1DAE. NEM. C r e x BECHST. 25. Crex pratensis BECHST. (Haris.) Ebbe n a csoportban a legkcvésbbé van a vízhez, vagy a vízben álló növényzethez fűzve, hanem a vízzel határos nedves réteken él s kéttagú harsogása, április