A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
4 ves. 225 hogy a L. fluviatilis fehér torka szürke-foltos s a világos rozsdaszürke alsó farkfedő tollak hegye nagy fehér végekkel bír, a L. luscinioides-né\ ellenben mind a kettő egyszínű barna. 10. Locustella naevia BODD. Szintén szöcskeszerű hangjáról tűnik fel, a melyet a hím valamely nádszál derekán vagy fűzgalyon ülve hallat. Különben igen gazos helyeken él és e miatt nem mindig lehet megfigyelni. Csak a Kis-Balatonon észleltem. A másik két Locustcllá-tói alsó farkfedő tollai által könnyen megkülönböztethetjük, mert ezeknek e fajnál világos sárgásszürke alapon hosszában futó barna középfoltjaik vannak. CSALÁD. MUSCICAP1DAE. NEM. Pratincola K OCH. 11. Pratincola rubetra L. (Barnabegy.) Annyiban sorolható a Balaton madarai közé, a mennyiben a parti nedves rétek, a befolyó patakok környékének s a Kis-Balaton szigeteinek oly pontjain él, a melyeken a fű nem magas. Április elején érkezik s a nevezett területeken könynyen észrevehető, mert egyes kiemelkedő kórók vagy cserjék csúcsán ül s színezetének tarkaságánál fogva más madárral össze nem téveszthető. A nevezett területekről már augusztusban eltűnik. Fészke tartózkodó területének partos részein (árokparton), a fű között van ; tojásai sötét kékes-zöldek. CSALÁD. HJRUND1NIDAE. NEM. C o t i 1 e BOi E. 12. Cotile riparia L. (A parti fecske.) Ha a Balaton somogyi partján haladó vaspálya vonatáról a partot kisérő meredek lösz- és harmadkori agyagfalakat szemléljük, nyomban feltűnik, hogy a fal a felső gyeptakarótól lefelé mintegy 1 1*5 méternyire sűrűn ki van lyukgatva. E lyukak mindegyike 70— 80 cm. hosszú, karvastagságú vízszintes csőbe vezet, melynek belső vége kiszélesedett. Ezen kiszélesedés alján száraz fűgyökerek és taraczkolcból álló fészket találunk s benne júniusban apró fehér tojásokat. Ez a parti fecske fészke. Maguk a madarak egész nap a Balaton tükre fölött szálldosnak, nem egyszer, különösen esténként, óriási rajokká tömörülve. A fészkelés idején a víztükör és a fészkelő telep között élénken közlekednek. A parti fecske annyira a vízhez van kötve, hogy — a költözés idejétől eltekintve -— alig mutatkozik a száraz föld felett is. Tavaszszal a másik két fecskénél mintegy két héttel későbben érkezik meg. CSALÁD. MOTACILLIDAE. NEM. M o t a c i 1 1 a L. 13. Motacilla flava L. (A sárga billegető.) Április elejétől a két Diás-sziget nedves-füves pontjain s a Balaton körüli más nedves parti réteken elég gyakori s hangja után könnyen feltűnő madár. Ezen területeken a földre építi fészkét s évenként egyszer költ, melynek bevégzése után, A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei. II. köt. i. rész. 18
