A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
212 l' isces. De sokkal fontosabb ennél az, hogy ezeknek alapján újjmutatást nyerünk az egyes fajok gyakoriságát illetőleg is. E tekintetben, nézetem szerint azután, bizonyára azt tekinthetjük irányadónak, hogy melyik fajt, hány búvár figyelte meg, mert minél gyakoribb valamely faj, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kutató búvár kezei közé kerül. Ilyen alapon leggyakoribbnak tarthatjuk a valamennyi búvártól megfigyelt Lucioperca sandra Cuv., Blicca Björkna L. és Pelecus cultratus L. fajokat, továbbá az öt-hat búvártól feljegyzett következőket: Perca lluviatilis L. Leuciscus rutilus L. Cyprinus carpio L. Squalius cephalus L. Carassius vulgaris NILS. 10. Aspius rapax AG. Abramis brama L. Misgurnus fossilis L. 5. » ballerus L. Cobitis taenia L. Alburnus lucidus L. Nemachilus barbatulus L. Scardinius erythrophthalmus L. Esox lucius L. 15. Umbra Krameri E ITZ. Különben nem zárkózom el annak lehetőségétől sem, hogy a különböző fajoknak egy s más tekintetben feltűnőbb vagy fontosabb sajátságai is alkalmasak lehettek s talán voltak is, az észlelő búvárok fokozott figyelmének felköltésére. S hajlandó vagyok föltételezni azt, hogy ezekben rejlik magyarázata annak a körülménynek, hogy a csupán egy-két búvártól feljegyzett fajok száma oly tekintélyes. Ennek tulajdonítható talán az is, hogy VuTSKiTs-nak miért sikerült oly neves búvárok után, a minő IIECKEL J. és a Balaton halászatát, meg halfaunáját oly részletesen átbúvárló HERMAN O. után még további 5 fajt megfigyelnie. Sőt azt sem tartom lehetetlenek, hogy a további szorgos megfigyelések még nem egy újabb faj felismeréséhez fognak vezetni s talán fel fogják lebbenteni azt a fátylat is, a mely a csupán REisiNGER-től említett Cyprinus Kitaibeli és Chondrostoma uasus, valamint a csupán HECKEL-ÍŐI feljegyzett Carassius buccphalus létezésének s illetőleg előfordulásának kérdését titokzatossá teszi.
