A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
204 l' isces. A VUTSKITS GY . előbb említett dolgozataiban foglalt adatok összegezésével arra az eredményre jutunk, hogy neki összesen 35 fajt sikerült eddig megfigyelnie s ezek feljegyzése szerint a következők: / 'erea fluviatilis L. Lucioperca sandra Cuv. Vo lg ens is PALL. Aspro vulgaris Cuv. 5. Ac er in a cernua L. Schraitzer Cuv. Gobius marmoratus PALL. Lota vulgaris Cuv. Cyprians carpio L. 10. Carassius vulgaris NILS. Tinea vulgaris Cuv. Barbus fluviatilis AG. Gobio fluviatilis Cuv. uranoscopus AG. 1 5. Rhodens amarus AG. Abramis brama L. b aller us L. Abramidopsis Leuckarti H. Blicca argyroleuca HECK. 20. Pelecus cul trains L. Albumins lucidus HECK. mento AG. bipunetatus HECK. Aspius rapax AG. 25. Scardinius erythrophthalmus Leuciscus rutilus L. Squalius dobnia L. Idus melanotus HECK. Cobitis fossilis L. 30. » barbatula L. taenia L. Esox lucius L. Silurus glanis L. Acipenser ruthenus L. 35. Anguilla vulgaris E névjegyzék adatainak a korábbi búvárokéival való összehasonlítása mindenekelőtt fényes tanúságot tesz a mellett, hogy VUTSKITS GY. megfigyeléseinek eredményei tetemesen gazdagabbak azokéinál s végösszegben még a HERMAN O.-éit is fölülmúlják. I la ugyanis a H ERMAN 0.-tól önálló fajnak tartott Cyprians hungaricus H.-t s a VuTSKiTS-tól bár korcsnak jelzett, de mégis fajgyanánt leírt Abramidopsis Leuckarti H.-t SiEBoun-dal és I 7ATio-val varietásnak s illetőleg a másodikat FATio-val valóban korcsnak tartjuk, akkor azt fogjuk találni, hogy VUTSKITS GY. négy halfajjal konstatált többet a Balatonból és környékvizeiből, mint HERMAN O. AZ összehasonlítás ezen kívül még arra az eredményre is fog vezetni, hogy VUTSKITS GY. a nomenclatura tekintetében teljesen a HERMAN 0. nyomdokait követi s az összes fajokat ugyanazokkal a nevekkel jelöli meg. E tekintetben tehát a HERMAN O. névjegyzékét illetőleg tett észrevételek mindenben illenek a VuTSKiTS-éra is. Én magam nem foglalkoztam specialiter a balatoni- és balatonkörnyéki vizekben élő halfajok tanulmányozásával és összegyűjtésével s ezeknek jegyzékét, a fauna teljessége kedvéért, a fentebb közölt irodalmi adatok alapján állítom össze. Meg kell jegyeznem azonban azt, hogy az említett szerzők adatai közül én egyiket sem vettem zsinórmértékül, egyfelől azért, mert a bemutatott jegyzékekben egyik-másikfajt más-más név alatt találjuk, másfelől pedig azért, mert majdnem mindenikben találunk a többiből hiányzó oly fajnevet, a melyet a szerző megbízhatóságánakmegsértése, esetleg a balatoni halfajok jegyzékének megrövidítése nélkül, figyelmen kívül hagynom nem lehetett. Hogy tehát lehetőleg minden irányban eleget tegyek, a fentebb közlött jegyzékek valamennyiének adatait egybevetettem a PATIO Y. «Faune de Vertébrés de la Suisse» czímű 1882—1890. évi nagy munkájáéival (IV—V. köt.) és a magam, alább következő jegyzékének összeállításánál, tehát a
