A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
XVIII A Balaton faunájának áttekintése. Balaton Tatai nagy tó Czegei tó Svájczi tavak Plőni nagy tó Michigan tó Hydrachnidae. Atax crassipes + 0 0 + + 0 » hungaricus + 0 0 — — 0 Hydrochoreutes cruciger + 0 0 — — 0 Hygrobates impressus + 0 0 — 0 trigonicus + 0 0 — 0 Összesen 5 0 0 1 1 0 Mollusca. Dreissena polymorpha (lárvái) .... — — — — + 0 Ez az eredmény pedig éppen nem meglepő, mert ismereteink jelenlegi állásán alig szenved kétséget, hogy az apró édesvízi állatok legalább is túlnyomó részben kosmopoliták, s részemről nagyon valószínűnek tartom, hogy ez állítás helyessége további vizsgálatok során még inkább ki fog tűnni. A Balaton limnoplanktonának sajátságos és alig magyarázható negativ jellemvonása a más tavakban tömegesen élő s a planktonnak, hazai tavainkban is, igen lényeges alkatrészét tevő Dinobryonok teljes hiánya. A limneticus planktonnak kiegészítői a planktonból táplálkozó halak; ezeket azonban épp oly kevéssé tekinthetjük valódi limneticus állatoknak, mint a planktont kisérő halakra vadászó vizi madarakat. * Sokszor és sokaktól hangoztatott állítás, hogy a Balaton tengermaradvány. E tetszetős feltevést, mely bizonyos népszerűségnek örvend, az újabb beható geologiai kutatások alaptalannak bizonyították. A mennyiben a levantei emelet teljesen hiányzik a Balaton medre körül — mondja dr. LÓCZY LAJOS 1 — és az erre következő felső pliocén idejében még a környéknek magasan fekvő folyói valónak, nyilvánvaló, hogy a Balaton teknője a diluvialis idő elején támadt. A geologiai kutatások ezen eredményével a fauna tanulmányozásának ez idő szerint rendélkezésünkre álló eredményei teljes összhangzásban vannak: egyetlen adatunk sincs, mely a faunának tengeri relicta jelleme mellett szólana. Van ugyan a balatoni halak között két tengeri eredetű: a Gobius marmoratus s a garda (Belecus cultratus), a melyekhez még a karcsú ollós rák (Astacus leptodactylus) csatlakozik; de mindezek egyebütt is megvannak a Duna magyarországi hálózatának vizeiben, és e szerint semmi okunk sincs feltenni, hogy ez állatok a Balatonban más eredetűek lennének, mint a Duna vízhálózatában, melylyel a Sió a Balatont összeköti. Hogy a Balatonba a 1 A Balaton geologiai történetéről; A magyar földrajzi társaság Balaton-bizottságának jelentése 1892—93. évi működéséről; Földrajzi Közlemények, Budapest, 1894.
