A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

182 Hydra c Ii n id a e. terecskézett. A tihanyi példányok 3 mm. hosszúak és 2 mm. szélesek, a keszthelyiek 4 mm. hosszúak és 3-6 mm. szélesek voltak. Nem lehetetlen, hogy az előzőkben ismertetett kétféle példányok önálló fajok, vagy legalább is varietások. De azt sem tartom kizártnak, hogy egyugyazon fajnak különböző korú fejlődési stadiumai. Annyit különben megjegyezhetek, hogy a Balatonon kívül mindkettőt még számos más termőhelyről is ismerem. ii. CSALÁD. LATEROCULATAE HALL. NEM. Arrenurus DUG. 2. Arrenurus hungaricus DAD. (148 -150. ábra ) Teste általánosságban négyszögre emlékeztet (148. ábra). Eejszegélye közepén kissé kicsúcsosodik s az oldalszegélyekbe kerekített szögletek alatt megy át. Két oldalszegélye közepe táján gyengén vájt és hátul a hátulsó szegélylyel meglehetős tompa csúcsban érintkezik. A hátulsó szegély középvonalában erősebben vájt s a mélyedés két oldalán két-két, kerekített csúcsú halmocska emelkedik, melyek közül a két belső magasabb és csúcsán egy-egy befelé görbülő sörtét visel. A petiolus meglehetős rövid, lándzsaforma és finom tüskékkel tömötten födött; alaplemeze igen