A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
170 Crustacea. III. OSTRACODA. CSALÁD. CYPRIDAE. N EM. C a n d o n a BR. 25. Candona fabaeformis FISCH. A Kis-Balaton hináros területeinek fenékiszapjában aránylag gyakori. Már 1891. évi gyűjtéseim folyamában is megtaláltam. 26. Candona reticulata DAD. (138- 147. ábra.) Nőstény: pánczélja oldalról nézve többé-kevésbbé nyújtott négyszögre emlékeztet, hátulsó szegélye jóval magosabb a mellsőnél, tompán kerekített, mellső szegélye meglehetős hegyesen kerekített s az egyenes hátoldali szegélybe meglehetős éles csúcs képzése mellett megy át; hasoldali szegélye közepén gyengén 14(1 147 138—147. ábra. Candona reticulata DAD. 138. ábra. 9 oldalról nézve; 13g. ábra. 9 fölülről nézve; 140. ábra. 9 pánczélszcrkezete; 141. ábra. 3 csápsörték; 142. ábra <3 jobb ölelője; 143. ábra. <3 bal ölelője; 144. ábra. 3 villája; 143. ábra. 3 első lába; 146. ábra. 3 ductus ejaculatorius; 147. ábra. 3 közösülő szerv. vájt (138. ábra). A pánczél fölülről nézve tojásforma, elől azonban meglehetősen kihegyesedik (139. ábra). A pánczél fölülete szabálytalan sokszögletű, kettős körvonalú terecskékkel díszített, a melyeknek belső területét ugyancsak szabálytalan sokszögletű, még apróbb terecskék hálózzák be, ezenkívül a pánczél egész fölülete meglehetős tömötten szőrös (140. ábra). Petefészke körte, vagy szívforma, hátulsó csúcsa kissé a hátoldal felé emelkedik, vékony, közepe erősen duzzadt.
