A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

Crustacea,. 163 (123. ábra). Fölülről nézve hosszúkás tojásforma, de valamivel keskenyebb, mint a nőstény (125. ábra). Felülete szőrös. Hossza: T46 mm; legnagyobb magassága: 085 mm. Második állkapcsi párjának jobb tapogatója sarlóforma, kétizű, alapize igen széles, egy oldali és egy szegélysörtévei, csúcsize keskeny, hullámos szegélyű, csúcsán egy világos karommal (126. ábra). A baloldali tapogató keskeny, megnyúlt, kétizű, alapizén egy csúcssörte van, csúcsize végső harmadában hullámos és egy hegyes, egyenes karommal végződik (127. ábra). Kivezető készüléke 6 tüskekoszorút zár magába (129. ábra). Közösülőszerve saruforma, belső oldalán levélforma nyújtványnyal (130. ábra). Az ondóvezeték többszörösen hurkolt, Több példánya állott rendelkezésemre, a melyeket FRANCÉ R. gyűjtött a keszthelyi partokon 1893. évi augusztus havában. Az eddig ismert fajoktól könnyen megkülönböztethető a nőstény és hím pánczéljának alakja s a hím közösülő szervének szerkezete után. J22—íjo. ábra. Candoua balatonica DAD. 122. ábra. $ oldalról; 123. ábra. <f oldalról; 124. ábra. 9 fölülről; 123. ábra 3 fölülről; 126. ábra. <4 állkapcsi jobb tapogatója; 127. ábra. <3 állkapcsi bal tapogatója; 128. ábra 3 villa; 129. ábra. <3 ductus ejaculatorius; 130. ábra. <3 közösülő szerv. NEM. I 1 I O C y P R I S BRD. 49. Iliocypris gibbet RAMDH. A Balaton homokos partjain és fenékiszapjában meglehetős gyakori. A törzsalak mellett a var. tuberadata is nagy számban fordul elő, s különösen a fenékiszapban. 14*