A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
Crustacea, 155 oly hosszú, mint az egész potróh; a külső középső a belsőnél egy negyeddel rövidebb. A külső és belső oldalsörte igen rövid s a belső középső sörtének csak V 7-ét teszik. A külső oldalsörté tövén 3—4 finom sörtécske emelkedik (108. ábra). A nőstény csápjai nyolczizüek, meglehetős rövidek, első harmadukban vastagok, majd erősen vékonyodottak; első izükön koszorúban rendeződött sörték emelkednek; az 5-ik és 6-ik izen tüskeszerű, rövid czimpás sörték vannak; izeik közül leghosszabb a 2-ik és 4-ik (109. ábra). A hím ölelői szintén rövidek, alapizük sörte koszorús, utolsóelőtti negyedik izükön sarlóforma vastag tapintó tüske van és izeik közül leghosszabb a két utolsó (110. ábra). Második csáppárjának alapize belső oldalán sörtézett, úgyszintén utolsó ize is. Lábpárjainak ágai mindannyian háromizüek. Az első lábpár külső ági két első izén kívül egy-egy tüske, belül egy-egy sörte emelkedik, az utolsó iz külső oldalán három tüske, csúcsán egy tüskeszerű és egy vékony sörte, belső oldalán négy sörte van, ezenkívül a két első iz külső oldalán finoman tüskézett (111. ábra); a belsőág két első izének külső csúcsán egy-egy fogszerű tüske emelkedik, a harmadik iz külső oldalán egy, csúcsán két sörte van, belső oldalán végre három sörte emelkedik s ezenkívül az izek külső oldala finoman szőrözött (111. ábra). A negyedik lábpár az elsőtől abban különbözik, hogy külső ágának utolsó izén kívül két-, belül bárom sörte van, míg belső ágának utolsó izén belül csupán két sörte emelkedik. Az ötödik lábpár egyizü, egy tüskeszerű és két vékonyabb sörtével fegyverzett (112. ábra), a külső sörte tövén finom sörték emelkednek. Szemei csenevészek, festéktelenek. Nőstény hossza: 0 8 mm.; hím hossza: 0'7—0'75 mm. A Balaton fenékiszapjával halásztam ki 1891. évi június 20-án Balaton-Sz.György és Vanyarcz között. Az eddig ismert fajok között legközelebb áll a Cyclops fimbriatus FISCH. fajhoz s ennek különösen POPPEI RHB. varietásához, a melylyel majdnem azonosítani is lehetne, ha a test egész habitusa, különösen pedig a fejtor első szelvényének szerkezete, a villák sörtézettsége s a szem csenevész volta nem adna elegendő támasztó pontot a kettőnek elkülönítésére. 108 111 112 ro8—112. ábra. Cyclops bathybius DAD. JOS. ábra. Villa; lOQ. ábra. $ első csápja; no. ábra. <4 első csápja; ///. ábra. 9 első lábpárjának egyik fele; 112. ábra. 9 ötödik lába. 13*
