A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

136 Annelides. 4. Clepsine sexocnlata (BERGMANN). A Nagy-Balatonban csak B.-Sz.-György mellett két darabot és a szántódi révnél három darabot gyűjtöttem kövek alsó felületéről, továbbá a Kis-Balatonban a halastóban 10 darabot különféle sásról. 5. Clepsine concolor APÁTHY. E faj, melyet APÁTHY 1.' 1889-ben írt le és mely a Cl. sexoculata (BERGM.)-IIOZ nagyon közel áll, de tőle mégis különbözők «a mennyiben sokkal karcsúbb, nem­csak keskenyebb, de vékonyabb is és alapszínét se nagyobb fekete, se sárgásfehér foltok nem tarkázzák» - tehát egyszínű — a Balatonban nagyon elterjedt közön­séges alak. A tó mindkét — úgy a somogyi, mint a zala-veszprémi parton a kövek alatt található. így gyűjtöttem: Almádi, Keszthely, Tihany, B.-Sz.-György, Fonyód, Boglár, Lelle, Siófok mellett több példányban. Kis-Balatonban csak két példányra akadtam, a hol sások között gyűjtöttem. 6. Clepsine heteroclita (LINNÉ). A Balatonban, — a mint látszik, — a ritkább fajok közé tartozik, a meny­nyiben csakis Keszthely mellett találtam 5 példányt kövön, továbbá a Kis-Balaton­ban 4 példányt különböző sáson. 7. Clepsine hiocnlata (BERGMANN). Igen közönséges előfordulású a Nagy-Balatonban és mellék vizeiben minde­nütt található főleg kövek alatt, sásokon, korhadó növényeken és fákon. Gyűjtési helyül a következőket említhetem fel: Nagy-Balatonból: Siófok, Boglár, Lelle, Szán­tód, Fonyód, B.-Sz.-György, Keszthely, Badacsony, Tihany, B.-Füred, Almádi, Vörös­Berény és gamáczai csárda ; Kis-Balaton, továbbá Siófok mellett lévő Sóstó, Ordas-, Tarhó-, csehi tavak és végül lellei-boglári berkek és kéthelyi vizek. CSALÁD. GNATI10BDELL1DAE. NEM. N e p h e 1 i S SAVIGNY. 8. Nephelis octocnlata (BERGMANN). E pióczafaj ép úgy a Nagy-Balatonban, mint a Kis-Balatonban vagy ezekkel részint közvetetlen, részint közvetett összefüggésben lévő mellékvizekben, berkekben stb. mindenütt nagyszámban feltalálható és különböző növényeken, kövek alatt, faczö­löpökön stb. tartózkodik. A Balaton különböző helyein több mint 200 különböző nagyságú, korú és szinű példányt gyűjtöttem. A szedett alakok közül különösen a keszthelyi példányok tűntek ki nagyság tekintetében. Színre nézve képviselve van köztük úgy a barna, szürke, olajzöld minden árnyalata, tarkítva különféle pontokkal és csíkokkal, mint az egyszínű, alig látható pontokkal és vonalakkal. Keszthelyen találtam egy példányt, melynek háta sötétbarna-fekete. 1 APÁTHY ISTVÁN: A magyarországi pióczák faunája. Budapest, 1889. (Akad mathcm. és ter­mészettud. Közlemények. XXIII köt IV. sz. p. 350; — és Süsswasser-Hirudinecn. Zoolog. Jahr­bücher. III. Band. p. 770.)

Next

/
Thumbnails
Contents