A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
Bryozoa. 131 tanulmányaim még jobban megerősítik eddigi — Magyarország más helyein gyűjtött példányokon eszközölt — morphologiai és faunistikai vizsgálataimat, mely szerint a repens, emarginata, fungosa, coralloides stb. alakok nem képeznek' külön önálló fajokat, hanem csak egy és ugyanazon törzsfaj alaki, fejlődési és korszerinti elváltozásai, a melynek főjellemvonása ép a változatosság. E telepek alakulata és szerkezete ugyanis mindig különböző életviszonyoktól függ, a mennyiben az éghajlat, termőhely, a meleg és hideg, a világosság és sötétség, a víz minősége, a táplálék különböző minősége és mennyisége és sok más, eddig még ki nem kutatott körülmény határozza meg. Mint ismeretes, a nevezett bryozoa-alakok közt lévő rokonságra részben már RASPAILS, JULLIEN, TH. v. SIEBOLD 1 figyelmeztetett, részletesen kifejtette azután KRAEPELIN. 2 KRAEPELIN azonban abba a tévedésbe esett, hogy két nem létező alapfajt állított fel, ú. m. Plumatella polymorpha-X és P. princeps-cX, a létező alakokat pedig e két elméleti faj változatainak írta le és így nem vette tekintetbe a szerves lények általánosan elfogadott elnevezési szabályait. A miért is a nevezett szerzőnek az erre vonatkozó elnevezéseit kénytelen vagyok figyelmen kívül hagyni és alapfajul a már LINNÉ-től részletesen leírt Plumatella repeus-X venni, a többi vele többé-kevésbbé megegyező — alakokat pedig e faj változatainak tekinteni. Plumatella repens L. var. fungosa P ALLAS. A közönségesebb bryozoa-fajokhoz tartozik. Találtam a Nagy-Balatonban : Siófok, gamászai csárda, Almádi előtt, Tihany és Balatonfüred közt, a keszthelyi nádasban, továbbá a Kis-Balatonban a halastóban, a Vörsi és Zala befolyónál, nemkülönben a Nagy-Balatonnal részint közvetetlenül, részint közvetve összeköttetésben lévő mellékvizekben, mint a Csehi-, Ordas-, Tarhó-, siófoki sóstóban, valamint a boglári és a leilei berkekben. Leginkább nádról és más vizi növény száráról, fagyökerekről gyűjtöttem kisebb-nagyobb 2 cm. — kis gyermekfej nagyságú telepekben. A VAN-BENF.DEN-től Alcyonella flabellam néven leírt fiatal ivaros alakját szintén megtaláltam. Plumatella repens L. var. coralloides ALLMAN. Gyűjtöttem a Sió beömlésénél kövekről és faczölöpökről a Pl. repens L. var. fungosa PALL. telepeivel keverve; csakhogy ott, a hol teljesen álló víz van, csak Pl. repens L. var. coralloides ALLM.-Í találtam, ott pedig, hol erős vízfolyásnak van kitéve, vagy védve van, kizárólag Pl. repens L. var. fungosa PALL. fordul elő. — Ebből esetleg arra is lehet következtetni, hogy a víz minősége, csendessége, illetőleg folyása, a bryozoa-telepek képződésmódját nagyban befolyásolja. Hasonló eredményre jutott BRAEM 3 is. Plumatella repens L. var. emarginata ALLMAN. Csak elvétve találtam köveken a Nagy-Balatonban. így gyűjtöttem Szántód, Boglár, B.-Sz.-György, Tihany, B.-Füred és Almádi mellett. 1 SIEBOLD: Preus. Prov. Blätter. 1849. p. 202. 2 KRAEPELIN: Die Süsswasser-Bryozoen. Piamburg, 1887. p. 104—110. 3 B RAEM : P'ritz Dr., Untersuchungen über die Bryozoen des süssen Wassers. Cassel, 1890. p. 3. 11*
