A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
XVIII A Balaton faunájának áttekintése. a kó'süllővel (Lucioperca volgensis), valamint a Balaton két legjellemzőbb halával, a fogas süllővel (Lucioperca Sandra) és gardával (Peleczis cullratus) együtt, mely halakhoz még a karcsú ollós rák (Astacus leptodactylus) csatlakozik, praegnans pontusi bélyeget nyomnak a Balaton faunájára; mert e halak a Duna vízhálózatával össze nem függő nyugot-európai belvizekből teljesen hiányoznak, az oroszországiakban ellenben megvannak. Nyílt tükri fauna. Nyilt tükri (limneticus, vagy tágabb értelemben vett pelagicus) állatok alatt tudvalevőleg azokat értjük, a melyek alsóbb növények, különösen Diatomaceák és Protococcaceák társaságában állandóan szabadon lebegnek s együttesen az úgynevezett planktont alkotják. Ezen könnyűtestű állatok nagy része jó úszó (Codonella lacustris, Tintinnopsis cylindrica, Polyarthra platyptcra, Cyclops tenuicornis, Cyclops Leuckarti, Diaptomus gracilis, Daphnia Kahlbergensis, Daphnclla brachyura, Lcptodora hyalina), vagy pedig igen különböző morphologiai értékű, kiálló testfüggelékkel vannak ellátva, melyek őket a vízben lebegve tartják (Raphidiophrys paliida, Mallomonas Plőslii, Ceratium Hirundinella, Anuraea longispina, A. cochlearis, A. aculeata, Polyarthra platyptera, Daphnia Kahlbergensis, Bosmina longirostris, Leptodora hyalina); továbbá sokan közülök, éppen úgy, mint a nyilt tengeri (szorosabb értelemben vett pelagicus) állatok, üvegszerűen átlátszók (Asplanchnák, Polyarthra platyptera, Notholca longispina, Daphnia Kahlbergensis, Daphnella brachyura, Leptodora hyalina). A limneticus állatok mindhárom jelleme egyesülve lehet egyazon állatban (Polyarthra platyptcra, Daphnia Kahlbergensis, Leptodora hyalina). Azon töménytelen mennyiségben együtt élő parányi szervezet, mely a limnoplanktont alkotja, s mint a többi állatok tápláléka, mint a tónak évszakok szerint majd gyarapodó, majd meg fogyó, de soha ki nem fogyó eleven éléskamrája a tó életében elsőrangú szerepet játszik, általában a tó mélyebb részeit népesíti, de activ vándorlásaiban, vagy mint a hullámok játéka, a partokat is megközelíti s a littoralis állatokkal keveredik, vagy ezeket sodorják a hullámok a nyilt tükri állatok közzé, úgy hogy a két faunaterület között, mint fentebb is kiemeltük, éles határ nem vonható. Mindennek daczára alig tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a tulajdonképeni limneticus élet a Balatonban mintegy 15 m. mélységű nyilt tükörtől kezdve van teljesen kifejlődve. A hinárszigetek a nyilt tükröt igénylő plankton fejlődését természetesen megakadályozzák s valószínűleg ez a főoka annak, hogy a hinár elszaporodása a halak megfogyását vonja maga után; mert a halak tenyészése közvetetlenül vagy közvetve a planktontól függ. A plankton részletes és beható tanulmányozása, mely napjainkban sok kiváló búvárt foglalkoztat, nem egy értékes biologiai tény felismerésére s megállapítására vezetett. Tudjuk, hogy a limneticus állatok naponként vándorlásokat tesznek: éjjel s borús időben a víz felszínére, nappal, derült időben a víz mélyére sülyednek, mely jelenség a planktonból élő nagyobb állatok vándorlását vonja maga után, s.,küfohoS^a a halak biológiájának nem egy, a halászoktól rég ismert jelenségét magyarázna megD * 1 Yelenczei tói halásztól hallottam, hogy a hal a «prnndó» - azaz, tudinjányoé níűsaóyal, a plankton — vonulását kiséri. j >* \t % » \ y 'LP* • A Balaton tud. tanulmányozásának eredménye II. köt. t. rész. >a V r is
