A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
XVIII A Balaton faunájának áttekintése. különösen a Kis-Balaton rengeteg nádasaival s itt-ott füzeseivel, mint LOVASSY mondja, a téli befagyási időt leszámítva, egész éven át, de különösen a tavaszi és őszi vonulás alkalmával oly pezsgő madáréletet tár elénk, az egyedek akkora tömege található itt, a minőt ma már hazánk nem minden hasonló területén tapasztalhatunk. Az eddigi vizsgálatok nem elégségesek ugyan arra, hogy a Balaton nagy területén a parti fauna localis megoszlásáról részletes képet alkossunk, de tekintetbe véve az északi (veszprém—zalai) és déli (veszprém—somogyi) partszegély egészen különböző geologiai alakulását s főleg azt, hogy összefüggő nádasok csak az északi part mentében s a Kis-Balatonban vannak, ellenben a déli parton hiányzanak, illetőleg csak itt-ott vannak kisebb terjedelmű nádasok: már a priori is feltehető, hogy a déli és északi part faunája egymástól eltér, s e feltevés helyességét az eddigi vizsgálatok igazolják is. — Az északi part faunája általában gazdagabb és változatosabb, mint a gyér növényzetű, s kevés búvóhelyet és táplálékot nyújtó, homokos déli part. Csak a szabadon élő Nematodák tesznek e tekintetben kivételt, a melyek, mint kiválólag homokos talajt kedvelő állatok, nagyobb fajszámmal élnek a déli (29 faj), mint az északi parton (17 faj). Nem hagyhatom e helyen említés nélkül, hogy a Balatonnak szabadon élő Nen/atodák-ban való nagy gazdagsága (a Kis-Balatonban élőkkel együtt 40 faj) ez idő szerint egészen egyedül áll; ugyanis a svájczi tavakból FOREL mindössze csak két, a nagy plőni tóból pedig ZACHARIAS három szabadon élő Nematoda-íajt említ. A homokos déli partok faunájára, a szabadon élő Nematodák-on kívül, jellemzőnek látszik még néhány Crustacea, nevezetesen: Cyclops pulchcllus, Diaptomus Castor, Monospilus teninrostris, Plcuroxus balatonicus, Alona affinis, A. balatonica, A. quadr angularis, A. rostrata, Ceriodaphnia rotunda, Candona rostrata. Iliocypris gibba; mindezen fajok azonban a homokos déli partnak nem kizárólagos fajai, hanem itt csak aránylag gyakoriabbaknak látszanak, mint egyebütt a partok mentében. — A Protozoák közül jellemző a homokos partokra az Orbulinella smaragdea. Az északi part összefüggő nádasaival s többnyire iszapos fenekével egészben véve mocsáros jelleműnek mondható, s a mocsári jellem a faunán is határozottan felismerhető. — Egészen mocsár jellemű továbbá a Kis-Balaton, gazdag mocsári növényzetével és faunájával. Ebből kifolyólag a Kis-Balaton faunája inkább megegyezik az északi, mint a déli part szegélyével. Hogy azonban teljesen nem azonos, azt a következő táblázat igazolja. A Nagy- és Kis-Balatonban eddig megfigyelt fajok szám szerinti összehasonlítása. A Nagy-Balaton külön fajainak száma A Kis-Balaton külön fajainak száma A közös fajok száma Protozoa 50 59 79 Coelenterata 3 2 3 Nematoda 29 4 7 Rotatoria 23 6 6 Bryozoa 3 3 2 Annelides .... 3 2 17 Crustacea ..... 35 16 22 Hydrachnidae 12 1 3
