A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
Nematoda. 89 16. Tri I obits pellucidits BAST. 1 Az előbbi fajnál sokkal ritkább s csupán pár nőstény példánya került birtokomba, a melyeket részint magam gyűjtöttem 1891. évi június 18-án a szántódi partokon, részint FRANCÉ R. gyűjtötte 1893. évi május 29-ikén a Sió fenekéről, részint pedig dr VANGEL J. halászott a Sióból 1 mtr. mélységből s a szivacsok és Bryozoák társaságában. A vizsgált példányok méreti viszonyai a következők: testhossza. garathossza . farkhossza legnagy. átm. 1'7—2"72 mm. 0-39—0-56 0-22- 0-28 0085—0-119 A példányok között teljesen ivaréretteket és fiatalokat is találtam, s a kisebb méreti viszonyok az utóbbiakra vonatkoznak. 17. Tri lob its tenuicaudatus DAD. 2 (79- 82. ábra.) Teste meglehetős vékony, elől csak kissé, hátul ellenben feltűnően vékonyodott. Cuticulája egészen sima, szőrtelen Fején hat finom, meglehetős hosszú sörte emelkedik; szájnyílását alig észrevehető ajkak körítik (79. ábra). Száj üregének falazatát gyengén ívelt három cuticula-lécz bélleli ki, melyek közül egyik majdnem oly hosszú, mint a másik kettő együtt (79. ábra). Garatja majdnem egész lefutásában egyenlő vastag s a végén levő három mirigy meglehetős nagy. A női ivarszerv kétszarvú, a petefészkek egyenes lefutásúak s a női ivarnyilás a test közepén nyílik. A hím ivarszerv a test mellső har- 79-82. ábra. Trilobus tenuicaudatus D AD. madában ered. A spiculák mar- 79. ábra. 9 mellső testvége. 80, ábra 9 hátulsó testve kolatos tőrhöz hasonlítanak s mel- S l- ábr a- ö" hátulsó testvége. 82. ábra spicula. 1 BASTIAN: Monograph on the Anguillulida Transact of the Linnean Society of London. Vol. 25. pag. 100. Pl. IX. Fig. 23 — 24. — BÜTSCHLI: Beiträge zur Kenntniss der freilebenden Nematoden. Nova Acta Acad. Leopold-Carol. Bd 36. Nr. 5. pag. 53. — BÜTSCHLI: Untersuchungen über freilebenden Nematoden und die Gattung Chaetonotus. Zeitschr f. wiss. Zoologie Bd. 26. pag. 377 Taf. 24. Fig. 10. a —d. — ORLEY: A Z Anguillulidák magánrajza. Természetrajzi Füzetek. 4. köt. pag. 130. — DE MAN: Die frei in der feuchten Erde und im Süsswasser lebenden Nematoden, pag 76 Taf. XI. Fig 44. 2 DADAY J.: Ujabb adatok a Bataton mikrofaunájának ismeretéhez Math. term. tud. Értesítő. 1894. XII. köt. 128. lap