A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

78 alfelmelletti mirigykivezetőinek — papilláinak — száma csupán öt, s ezek közül az első a következőtől távolabb fekszik, mint a többi egymástól. Ezenkívül az Aphanolaimtis attentús d M. növénygyökereken, nedves földben él, míg ezen új faj kétségtelenül édesvízi. NEM. MONHYSTERA BAST 3. Monhystera dubia BÜTSCHLI.

1 (55 — 57. ábra.) Teste meglehetős vastag, mindkét végén vékonyodott, de hátul sokkal vékonyabb, mint elől. Cuticulája finoman gyűrűzött, s a gyűrűk négyszögletű terecskék soraiból állanak, a mit már BÜTSCHLI is észlelt. A test fölületén elszórtan finom JJ—57. ábra. Monhystera dubia BÜTSCH. 75. ábra. $ mellső testvége. 56. ábra. 9 hátulsó testvége. 57. ábra. o* hátulsó testvége. szőrök emelkednek, még pedig mind a két ivaregyénnél egyaránt. Szájnyílása körül ajakforma lebenykék emelkednek, melyeknek alapjáról 6- 8 sörtécske ered (55. ábra). A fej két oldalán körforma oldalszervek vannak. A szájnyílás egyenesen a garatba vezet, mely lassanként hátrafelé vastagodik. A garat alapján a mirigyek jól fejlettek. A női ivarszerv a testnek mellső harmadában ered, s az ivarnyilás a test hátsó harmadának közelében fekszik (56. ábra). A hím ivarszerv a test közepe táján ered. A hím spiculái jellemző szerkezetűek, a mennyiben a tulajdonképeni, némileg pipaforma spiculák mellett majdnem ilyenforma, erősen fejlett mellékspiculák is vannak 1 BÜTSCHL

1 : Beiträge zur Kcnntniss der freilebenden Nematoden Nova Acta Acad. LeopoldCarolin. Bd. 36. Nr. ö. 1873. pag. 65 Tab. 5. (21.) Fig. 26. a - b).