A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Staub Móricz - Bernátsky Jenő: A Balaton-vidéki növényfenologiai megfigyelések eredményei
A Balaton-vidéki növény fenol ogiai megfigyelések eredményei. t DR. SIMONKAI LAJOS úr további föltegyzései szerint «febr 16-án az ugarok már zöldellettek a Stellaria media VILL., Holosteum umbellatum L. és Lamium amplexicaule L. seregeitől s a kamaraerdőben virágzott már Lamium purpureum L. A talajt ez időben a lombmohok pázsitzöld gyepjei foglalják el ezernyi-ezer száracskáikkal díszítve a különben kopár földterületeket és a rideg sziklákat. Spóratokcsáikat már kifejlesztették volt: Pottia truncata L., Spliacrangium triquetrum (SPRACE), Microbyum Flockeanum W. et M., Pliascum curvicollum HDW., Pli. cuspidatum SCHRB. (V. piliformis et f. normális), Bryum argenteum L., Grimmia pulvenata BERNH., Brachyfhrium talebrosum HOFFM. S részben a Systegium crispum HEDW. is. Zuzmók közül a Collema pulpatum BERNH., C. multifidum SCOP. tányérkái feketéitek és gyönyörű sárga szőnyeget képezett az utak szélein az érdekes Psoroma fulgens SM.». Február 28-án a természetben egyéb észrevehető tünemények hirdették az új tavasz kezdetét. II. A tavasz küszöbe. Ez kezdetét veszi bizonyos hagymás és gumós növények kihajtásával, azaz olyan növényekkel, melyek tenyészésük egész folyamát (a gyümölcs teljes kiéréséig) igen rövid időn belül befejezik; tehát a kezdődő nyár elején a föld fölötti részeik már megint elpusztultak és életüket minden bizonynyal látszólagos nyugalom képében a föld alatt folytatják. E növényekhez csatlakoznak még olyanok is, melyek vegetativ életüket a virágok gyors fejlődésével a hőmérsék még alacsony volta mellett kezdik meg; hasonlókép olyan fák és cserjék, melyek a megelőző őszszel képződött virágjaikat fejlesztik és csak azok után készülődnek az assimilatióra szükséges levelek fejlesztésére és végre olyan faneműek is, melyek a keményítő átalakulásával kezdeményezik a levelek kifejlődését. Az ezen időszakot jellemző növények közül a mi utasításunkba mint a legelterjedtebbeket és legkönnyebben fölismerhetőket a következőket vettük föl: tíalanthus nivalis L., a hóvirág, Corylus Avellana L., a mogyoró, Cornus mas L., a sárga som. Ezen időszak rendesen a hóvirág virágzásával veszi kezdetét és a sárga soméval végződik. A következő három táblázatban (I— III) bemutatjuk a hóvirág, a mogyoró és a sárga som virágzásának kezdőpontjaira vonatkozó adatokat, a mint azokat a Dunántúl különböző helyein és különböző években följegyezték. Ezen adatok három egymás alatt fekvő rovatba vannak beigtatva; a felső rovat a virágzás kezdőpontjának hónapját és napját jelzi, az ezalatt levő rovatban föl van tüntetve a megfigyelés évének január elsejétől a szóbanforgó jelenség beálltáig lefolyt napok száma és végre az utolsó rovatban az ezen napig szintén január elseje óta nyert melegösszeg, azaz a lefolyt időközben a hőmérőről leolvasott positiv napi közepek összege. A mely helyen legalább öt egymásután következő, vagy ennél több éven át tettek ilyen megfigyeléseket, ott a nyert adatok középértékét is kiszámítottuk.
