A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Staub Móricz - Bernátsky Jenő: A Balaton-vidéki növényfenologiai megfigyelések eredményei

ELŐSZÓ. A Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága egyik buzgó és lelkes tagját, DR. STAUB MÓRICZ tanárt és királyi tanácsost bízta meg a Balaton körüli növényfenologiai adatok begyűjtésének szervezetével és az adatok feldolgozásával. STAUB MÓRICZ-OÍ azonban a váratlanul bekövetkezett halála megakadályozta e munka befejezésében, melyen annyi szeretettel csüggött s a melyre sok munkaidőt áldozott fel. 1903-ban bekövetkezett halála után a M. Földr. Társ. Balaton-Bizottsága engem bízott meg a megboldodult e tárgyra vonatkozó hátrahagyott igen terjedelmes iratainak rendezésével és leközlésével. A növényfenologiai megfigyelések czélja kettős volt; még pedig: 1. megállapítani azt, hogy a Balaton közelebbi és távolabbi környékén, egyáltalán az egész Dunántúlon milyenek a növényfenologiai viszonyok; 2. megállapítani azt, hogy a Balaton víztömege gyakorol-e valamelyes hatást a legközelebbi környékén előforduló növényzetnek évszak szerint való fejlődésére. Az első helyen említett feladattal a boldogult szerző különös odaadással foglalkozott s igen részletes adatokat hordott s hordatott össze. A másik feladat a Dunántúl általános növényfenologiai viszonyainak ismerete alapján úgyszólván önkéntelenül oldódik meg. Mivelhogy a boldogult szerző a beérkezett megfigyelési adatokat nagyon behatóan tanulmányozta s azok alapos egybevetéséből általánosabb jelentőségű következtetéseket igyekezett levezetni, a melyek ugyanis az egyes növényfajok fenologiai jellemzésére vonatkoznak, azért a munka eredményeit nemcsak a kitűzött feladat megoldásában, hanem az illető általánosabb jelentőségű, az egyes növényfajok jellemzésére vonatkozó következtetésekben is kell keresnünk. A megfigyelések anyagául főként olyan növények szolgáltak, a melyek lehetőleg mindenütt előfordulnak, amelyeket a megfigyelő minden nap szemmel tarthat s könnyen és biztosan meghatározhat. Épp azért a megfigyelők előtt kevésbbé ismeretes s nehezebben meghatározható vízi és