A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról
20 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. ilyenekként használt iszapokat felülmúlja s ha a radioaktivitás gyógyító tényezőként számításba jön, úgy ez iszapnak még különös előnye az, a mi a vizsgálata szempontjából hátrányos volt, t. i. hogy a radiumos emanacziót nagy mértékben megkötve tartja. Ugyanis a radiumtartalmú testeknek sugárzóképessége csak egy negyed részben származik közvetlenül a rádiumtól, háromnegyed részét a radium termékeinek köszönik azok. Iszapok radioaktivitásának mérésénél mostani módszereinkkel csakis a bennük lévő radium termelte emanaczió mennyiségét mérjük. Minden esetre sokkal nagyobb a sugárzó hatása az olyan iszapnak, a mely az emanatiót magában zárva tartja, tehát a radium bomlásának összes termékei benne maradnak, mint az, a mely az emanacziót könnyen elbocsátja. Végül még vissza akarok térni arra a tapasztalatomra, hogy az iszap valamint azok a kőzetek, melyekből a forrás fakad, réz- és bizmut-tartalmúak. E testek ugyan csak igen csekély mennyiségben és olyan vegyületek alakjában vannak jelen, hogy a víz nem igen oldja őket, de azért valószínű, hogy végtelen kis menynyisége ezeknek innen a vízbe is kerül. Hogy e testek ily végtelen csekély menynyisége van-e hatással az emberi szervezetre, nem tudom mennyire van tanulmányozva, de nem is az én feladatom, csak fel akarom hívní a hozzáértők figyelmét, annál is inkább, mivel újabb vizsgálatok szerint különböző szervezetekben gyakrabban találják meg a réz nyomait. Hogy a növényi szervezetre nemcsak méregként hatnak a rézvegyületek és hogy ennélfogva nem alaptalan az a feltevés, hogy az iszapban s minden valószínűség szerint az vízben is jelenlévő minimális mennyisége e vegyületeknek a fürdő egyik gyógyító tényezőjét képezhetik, igazolom MÁGOCSIDIETZ SÁNDOR A növények táplálkozása czímű munkájából vett következő idézettel: «De más tekintetben is élénkítőleg hatnak még a nélkülözhető hamualkotó részek is: nevezetesen azt tapasztalták, hogy a gombák, sőt élősködő apró állatok elleni védelmül használt rézvegyületekkel való permetezés által, a rézvegyülettel érintkező növényrészek vígabban növekednek s zöldebb külsőt nyernek. Pedig a használt rézsulíát igen erős mérge a növényeknek, hiszen a spirogyra moszatot és a borsót is megöli a vízkulturában lévő rézsűi fát 1:250.000,000 hígításban is.» Másutt: «ezek az úgynevezett ingeranyagok, mint a minők a mangán, a réz, a czink, amelyekből kis mennyiség az anyagcserét fokozza, de valamivel nagyobb mennyiség már méregként hat». Végül felemlítem még, hogy a víz gyengén kénhidrogentartalmú s a kénhidrogén nem a forrásból kerül elő, hanem, miként a mocsárgáz, a vízben képződik, az ilyen keletkezőben lévő vegyületeknek, miként a chemiai hatása, élettani hatásának is egészen másnak kell lennie, mint az egyszerű, már chemiai egyensúlyban lévő oldatoknak. * * Kísérleteimet a Királyi Magyar Tudomány-Egyetem II. számú chemiai intézetében végeztem. Nem mulaszthatom el dolgozatom befejeztével szeretett tanároinés főnökömnek, dr. LENGYEL BÉLA tanár úrnak őszinte hálámat kifejezni, az egész munkám folyamán tanúsított odaadó támogatásáért.
