A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról

14 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. a víz színe alatti 12 méter mélységből, a dolgozatom más helyén említett függőleges falról, közvetlenül arról a helyről vett agyagot is megvizsgáltam, a hol a forrás vizének legerősebb kiáramlása volt észlelhető. E részletben a bizmutot és rezet szintén megtaláltam, de ólom jelenlétét itt sem sikerült kimutatnom. Megjegyzem, hogy a bizmut és a réz az agyagnak nemcsak a sósavban oldható, hanem a sósavval való kivonás után visszamaradt részlet feltárása után, abban is föllelhető volt. Ezekből, miután a tó fölé épült s fából készült fürdőépület, továbbá mivel ott a télen nagy tömegben idehúzódó kacsákat lődözik, könnyen lehet, hogy az elsőnek vizsgált tőzeges tömeg közé néhány ólomsörét vagy más ilyen tárgy kerülhetett, de az a föltevés, hogy a bizmut és a réz is valahonnan szennyezésként kerül oda, tekintetbe véve, hogy azok a tófenéknek három különböző helyéről gyűjtött részletében mindenütt föllelhetők voltak s a tó mintegy 9 katasztrális holdnyi területet borít be, végül tekintve a forrásnak munkám elején számokkal is kitüntetett óriási vízbőségét, azt hiszem, teljesen elesik. A forrás összes termékei, úgy a víz, mint az iszap, valamint az abból fejlődő gázok radioactivek. Első kísérleteim, mint arra később részletesen kiterjeszkedem, arra mutattak, hogy a radioaktivitás rádiumtól származik, a mely mellett egy másik emanatiót produkáló test, valószínűleg thorium volna jelen. Egy részt ezt keresendő, másrészt mivel az eddigi tapasztalatok szerint a radium ősi kőzeteiben mindig uranium társaságában fordul elő, vizsgálataimat, bár a tófeneket tisztán üledékes kőzetek alkotják, ebben az irányban is kiterjesztettem. E czélból nagyobb mennyiségű iszapat dolgoztam föl s nagyobb súlyt helyeztem az annak oldataiból kénammoniummal nyert csapadékra. E csapadékban sem thoriumot sem uraniámot fellelnem nem sikerült, a kémszerekkel szemben azonban oly módon viselkedett az, hogy abban, a talajnak rendes alkotó részein kívül, más testnek jelenlétét is fel kellett tételeznem. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, hogy miként jártam el, annál kevésbbé, mivel ez irányú kísérleteim még folyamatban vannak, csak annyit jelzek röviden, hogy háromféle, egymásétól különböző tulajdonságú testet sikerült e csapadékból előállítani, a melyeket eddig ismert testek egyikével sem tudok azonosítani. Az egyik egy kékesfehér csapadék, melyet oly módon kapok, hogy azt az oldatot, melyben a rendesen használt analitikus eljárások szerint az alumíniumnak kell lennie (miután a művelet nagymennyiségű anyaggal történik, természetesen nem tisztán), ammoniumszulfat és hidrogenhiperoxid jelenlétében fölös ammóniával csapom ki. A csapadékról leszűrt oldat sárgászöld színű s kénessavval forralva, kékesfehér csapadékot ad. E csapadék egy része higított kénsavban kék színnel oldódik, a kénsavban oldatlan rész főtömegét titansav képezi, a melyet ha concentrált kénsavban feltárok, mellette egy barnásfekete voluminozus test marad oldatlanul. Ugyanilyen testet kapok még, ha az ammóniával nyert aluminiumos csapadékot híg kénsavban oldva, az oldatból az aluminium főtömegét ammoniumtimsó alakjában kikristályosítom. A visszamaradt oldat ammóniával nyert csapadékát kénessavban oldva, ez oldatból forralásra csapadék válik ki. E csapadék konczentrált kénsavban egy barnásfekete voluminozus test visszahagyásával nagyobb részben feloldódik. Ez oldat felhígítva hidrogén hiperoxid hozzáadására vörös lesz, natrium hidroxid hozzáadására e szín eltűnik, csapadék keletkezik, mely a kémszer fölöslegében föloldódik. Forralásra ez oldatból titansavból álló csapadék válik ki, a leszűrt oldatból ammonium szulfát fölöslegével aluminium hidroxidot tartalmazó