A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról
12 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. találtatott, mint az akár a kisebb, akár a nagyobb mélységben, vagy a tó bármely pontján merített víz ugyanazon alkotó részeinek mennyisége. Ugyanis, mint említve volt, itt észlelhető a víznek legerősebb kiáramlása. A búvár e helyen a vizet oly módon merítette, hogy a magával vitt bedugott üveget azon réshez tartva, melynél a kiáramlást észlelte, kinyitotta, majd annak megtelte után bedugva szállította a fölszínre. E vizet tekinthetjük tehát a forrás eredeti vizének. Ez a felszínre kerülve a tó nagy felületén, oldott szabad szénsav tartalmának egy részét elveszíti, a mit a tófenékről állandóan felszálló mocsárgáz még inkább elősegít, ennélfogva a vízben oldott kalczium és magnézium hyrokarbonat részben kiválik. Az ezen alkotó részekben megszegényedett s lehűlt víz kerül ismét a forrás közelében, azzal elkeveredve, annak vizét hűti és hígítja. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a víz hőmérséklete bár kevéssel, de hidegebbnek találtatott a forrás alatti legmélyebb ponton, mint a forrás fölötti részekben A tó vize tehát a forrás közelében erős áramlásban van s ez az áramlás idézi elő, hogy a tó vize a felületen történő hősugárzás következtében nemcsak a forrástól távolabbi pontokon, hanem a forrás helyén ís észlelhetően változtatja a hőmérsékletét. Ezt az áramlást egyébként a forrás közelében a vízben úszkáló korpa és korhadt fatörmelék mozgása révén igen szépen meg lehet figyelni. Valószínű, ha a tó színe alatti 12 méter mélységben, hol a víz kiáramlása a legerősebb, hőmérőt helyeznénk el, az különböző időszakokban is állandó s a környezeténél magasabb hőfokot mutatna. E helyett azonban víz alá bocsátott hőmérővel a vizet vezető agyagréteg fölött kinyúló homokkőpad miatt elérni nem lehet. Megmérhettük volna a víz hőmérsékletét e ponton a búvár ott léte alkalmával, de akkor az adatok, melyek a fönti következtetésre vezettek, még ismeretlenek voltak. II. A TÓFENÉK ISZAPJA, A hévízi tó fenekét pontusi- vagy pannoniai-korú agyag alkotja, amely ismeretlen mélységben triászkorú fődolomiton fekszik. 1 A forrás közvetlen közelében, a vizet vezető agyagréteg fölött, egy homokkőpad található. 2 Az egész fenék egy, egész két méter vastagságban, könnyen gördülő «korpának» nevezett tőzegtörmelékkel van borítva. Miután a tőzeget, továbbá az abból fejlődő mocsárgázt meglehetős mértékben radioaktívnak találtam, úgy ezt, mint a forrás helyéről fölhozott agyagot behatóbb vizsgálatnak vetettem alá. Az agyag főtömegét kovasav, aluminium oxid és kalcziumkarbonat alkotják, kisebb mennyiségben vasoxid és magneziumkarbonat található benne. Ez tehát agyagföld, kvarczhomok és dolomitmáladék keveréke. A korpának nevezett test, a szerint a milyen altalajon, mélyebben vagy a víz színéhez közelebb fekszik, különböző összetételű. A felsőbb rétegekben a víz árjától 1 LOVASSY SÁNDOR: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Második kötet II. rész 2. szakaszának függeléke, 7. oldal. 1 LÓCZY LAJOS, ugyanott, 78. oldal.
