A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról
9 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. Magnesium literenként . . 02146 Sulfat » . . 00721 Chlorid » . . 00362 A hetes számú ház melletti kút vize szilárd oldott alkotórészeinek összege literenként . . 1083 gramm Calcium » . . 0172 Magnesium » . . 0116 » Sulfat » . . 0-104 Chlorid » . . 0-031 E két kút vízének összetétele a tóvizet tápláló forrás vízétől tehát lényegesen különbözik. A bennük oldott szilárd alkotórészeknek összege az egyikben jóval több mint három, a másikban körülbelül kétszerese a forrás vizében oldott ilyen^alkotórészek összegénél. Hasonlóképpen jóval nagyobb ezekben a kalczium és magnézium mennyisége, mint azok a forrás vizében találhatók. Ha tehát a talaj vize ez irányból nagyobb mennyiségben kerül a tóba, úgy azt, ha a tónak különösen a nyugati partokon, valamint a kifolyás helyéről merített víznek összetételét a forrás vizének összetételével összehasonlítjuk, könnyű szerrel ki tudjuk mutatni. E czélból úgy a tó kifolyási helyénél, valamint a nyugati partja közelében merített vize megvizsgáltatott. A tó kifolyásánál 1907 szeptemberében merített víz szilárd oldott alkotórészeinek összege literenként Calcium » Magnesium » Sulfat » Chlorid » 0-474 gramm 0-0910 00337 0Ö619 00213 A tó nyugati partjától, a nagyvendéglő felőli bejárattól balra mintegy 4 méternyire a parttól 1908 november havában merített víz szilárd oldott alkatrészeinek összege (WINDISCH ) literenként. . 0-4605 gramm Calcium » . . 008857 Magnesium » . . 003388 Chlorid » . . 0 020987 Ha e két adatsorozatot a forrás helyéről vagy az annak közeléből velük egyidőben merített vizek összetételét feltüntető adatokkal összehasonlítjuk, úgy ebből az tűnik ki, hogy emezek azoktól annyira sem különböznek, mint a mennyire a forrás közelének különböző helyeiről merített víz összetétele különbözik egymástól, tehát a tóba a partok felől áramló talajvíznek mennyisége a forrás szolgáltatta víz mennyiségéhez képest annyira elenyészően csekély lehet, hogy az a tó vizének összetételét még a tónak a forrás távolabb fekvő pontjain sem tudja észrevehetően megváltoztatni. Föltehető ugyan, hogy, miután az első próbák 1907 szeptember havában, a későbbiek 1908. év novemberében, tehát az egyik esetben nyár végén, másikban ősszel meríttettek, hogy a mi éghajlatunk alatt rendesen száraz nyárvégi és őszi hónapokban a talaj vize erősen megcsappant s ez volt az oka a kapott
