A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról
6 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. nak terméke. E kísérlet azonban nem lehet döntő, mert az ezüstnitratnak gyenge színeződése az organikus anyagok redukáló hatásának is lehet következménye. Hogy e hatást tényleg a kénhidrogén idézte elő s hogy ez valóban ott a tóban képződik, a következő kísérlettel bizonyítottam be: Egy körülbelül harmincz méter hosszú zsinegre 5—5 méternyi távolságban üvegbotokat kötöztem, melyeket hamis aranylemezzel vontam be. Az így felszerelt zsineg egyik végét csónakhoz kötözve, a forrás fölött a vízbe bocsátva hosszabb ideig hagytam ott. Kihúzva a zsineget, a legfelső boton lévő lemez erősen megbarnult, a következő kettőn a barnulás mindkevésbbé volt látható s a 15 méternél mélyebben bocsátottak teljesen fémfényűek voltak s rajtuk a rézszulfid nyoma sem volt látható. A fönti analysishez a víz 1907. év szeptember havában a fürdőháznak a forrás felé néző vége melől a forrás helyétől mintegy 10 méternyire volt merítve. Ugyanakkor közvetlenül a forrás helyéről is mintegy öt méter mélységből is meríttetett víz, oly módon, hogy hosszú kautschukcső végére pipettát akasztottam, azt amennyire a cső engedte, víz alá bocsátottam s azon körülbelül 3—4-szer akkora mennyiségű vizet szívattam keresztül, úgy hogy feltehető volt, hogy a pipetta tisztán a mélyebb rétegekben lévő vízzel van megtöltve. Ezután a kautschukcső végét befogva, a pipettát a felszínre hoztam s tartalmát az előre készített palaczkba bocsátottam. E műveletet mindaddig folytattam, míg a körülbelül egyliteres palaczk megtelt. Az így merített víz 1000 cm 3-ében a: szilárd oldott alkotórészek összege 0468 gramm volt 1000 cm 3 vízben van: Calcium 0-089 » Magnesium 00361 » Sulfat 00566 » Chlorid. 0-0223 » 1908. év november havában búvárok segélyével (1—2. ábra) közvetlenül a forrás helyéről 12 és 18 m. mélységből meríttetett víz oly módon, hogy a búvár egy-egy bedugott üres üveget vitt magával s az üveget közvetlenül azon a helyen, ahol a víz erősebb kiáramlását észlelte, kinyitotta, majd azt, miután megtelt, bedugaszolva a fölszínre szállította. E próbák vételével az volt a czélom, hogy a forrás vizének összetételét közvetlenül annak kilépése helyén, valamint a tó vízének összetételét időszakonként a tó különböző helyein megismerjem. A víznek különböző időben való gyűjtése az én munkámat a távolság miatt nagyon megnehezítette volna. Hálás köszönettel tartozom dr. WINDISCH RIKHÁRD úrnak, a keszthelyi magyar királyi gazdasági akadémia tanárának, aki szíves volt a dolgozatnak ezt a részét magára vállalni. Eredményei a mellékleten foglaltatnak. A 12 méter mélységből merített víz 1000 cm 3-ében van ( WINDISCH) : Calcium 0 10077 gramm Magnesium 0'036823 szilárd oldott alkotórészek összege 0-4430 »
