A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Ilosvay Lajos: 6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai

Következtetések. 21 ki, a melyek már számottevők. Legkevesebb oxygéntfogyasztó test volt a tihanyi rév felszínén, legtöbb a Zala betorkolása előtt merített vízben. Utóbbi esetben ugyanazon mennyiségű víz csaknem másfélszer annyi oxygént emésztett fel, mint az előbbiben (5-ik tábla). 6. A vízben oldott oxygén közel annyi, mint a mennyi az oxygén elnyelési együtthatója szerint oldva lehet. Nevezetes azonban, hogy a tónak a partoktól távol eső részében aránylag kevesebb oxygént találtam, mint a nádas előtt, vagy akár a nádasban. Minthogy az ilyen értelmű eltérést több meghatározás igazolja, a tévedés ki van zárva s az eltéréseket esetlegeseknek nem mondhatjuk. Ellenben, ha meggondoljuk, hogy a Balaton vizében oxidálásra alkalmas testek vannak, melyek közvetetlenül a napfényen könnyebben oxidálódhatnak, mintha a napfény közvetet­len hatása korlátozva van: akkor eléggé valószínűnek tarthatjuk, hogy a tó nyilt tükrén, a vízben oldott oxygén fogyasztása sokkal nagyobb, hogy sem a levegővel való érintkezés a felhasznált oxigént azonnal pótolhatná, minek folytán ott a víz oxygéntartalma kevesebbnek adódik ki, mint a mennyit körülbelül ugyanazon hőmérsékletű vízben, a nádasban vagy a nádas előtt találunk. 7. Végül még egy következtetéshez juthatunk, ha a 180°-on kísérletileg talált és az elemzési adatokból számított szilárd maradékok, továbbá az izzítási veszte­ségek értékét egybevetjük. Hol volt a víz merítve ? 1000 g szilárd 180°-on szárítva vízből maradék az elem­zés ada­taiból számítva Különb­ség 1000 g. vízre számított izzítási veszteség Az izzítási veszteség és a szilárd ma­radékok kü­lönbségének különbsége Tihanyi rév, felszín ..... 03591 g. 0-3385g. 00206g. 01119g. 0 0913 gr. Tihanyi rév, 7—10 m. mélyen a felszín alatt 0-3708 » 0-3463 » 0-0245 » 0 0988 » 0-0643 » Siófok és Kenese között . 0-3744» 0-3468 » 0 0276 » 0-1026 » 0-0750 » B.-Berénynél a Zala folyó betor­kolása előtt, felszín .... 0-3289 » 0-3019 » 0 0270» 0 1111 » 0-0851 Miként látható a 180°-on talált és az elemzés adataiból számított szilárd maradékok különbsége, továbbá az izzítási veszteségek közel egyenlők. A kísérletileg talált és a számított szilárd maradékok különbségének egymás­hoz elég közel álló értéke biztosítékot nyújt egyrészről az iránt, hogy az elemzé­seket elég gonddal végeztük, más részről, minthogy ezek a különbségek a közve­tetlenül meg nem határozott organikus testektől származnak, igazolják azt is, hogy az izzítási veszteségből az organikus testek közel egyenlő mennyiségére vont követ­keztetés helyes. Az egyes vízpróbából megállapított izzítási veszteség az ugyanazon vízpróba kísérletileg talált és számított szilárd maradékának különbségét 4-szer, illetőleg 5'4-szer múlja felül. Minthogy azonban a leggondosabb izzításnál is van veszteség a nátriumcarbonát rovására, bizonyos, hogy az izzítási veszteség minden esetben nagyobb, mint a mekkora volt, az elégetett organikus test súlya.

Next

/
Thumbnails
Contents