A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

78 A Balaton jege. akkor elnyúlnak a körök ellipszis alakú vonalakká, vagy pedig két körívdarabbá, amelyek lehetőleg hozzásimulnak a parthoz s a köztük levő partdarabokon, meg a kőrivek mentén történik a torlódás. Szabálytalan, zegzugos partvonal esetén ez még inkább érthető s azért a Balaton jegén is ilyen egymást lehetőleg érintő, a partokhoz simuló vonalakon várható a feltorlódás. 1894—95. évben gondosan térképeztem a Balaton jegén képződött torlódásokat. Ne várjuk persze, hogy a vonalak valami nagy szabályosságúak lesznek, mert a jég egyenetlen szilárdsága, esetleges repedések szerepe stb. megzavarják a nagy szabályosságot s apró zegzugos vonalakban szalad végig a tavon a turolás, helyenként a partokhoz simul. Egy pillantás azonban a 90. ábrán (XIV. tábla) mellékelt térképvázlatra, amely az 1894—95. évi turolások helyzetét ábrázolja, meggyőz bennünket arról, hogy előbbi okoskodásunk helyes és a feltörések csakugyan lehetőleg a berajzolható legnagyobb körök mentén keletkeznek. A torlódások térképezése nem könnyű munka. Nevezetesebb sarokpontjait kis ELLIOT-féle zseb-szextanssal, hátrametszéssel vettem fel, a parton látható és a térképen identifikálható pontok (templomtornyok, hegycsúcsok, nevezetesebb épületek, romok stb.) után. Sokat akadályozza az embert ebben a munkában a köd. A részleteket az itinerárium-felvétel módjai szerint, lépésszámlálóval és kompaszszal térképeztem. A munka nagyon érdekfeszítő volt, mivel eddig teljesen ismeretlen, új tüneményt árult el. Azelőtt és azután is többször tanulmányoztuk a turolások elhelyezkedését s legnagyobbrészt, főbb vonásaikban mindig ugyanazon a helyen találtuk őket. Voltak azonban kivételes esetek is, amikor az egyik vagy a másik keresztirányú turolás nem képződött ki, vagy nem egészen ott képződött, ahol az előző években, s néha egyik vagy másik kimaradt. Ez azonban a dolog lényegén nem változtat, ha meggondoljuk, hogy mennyi esetlegességnek van kitéve a jég lokális szilárdsága. Enyhe teleken, amikor a Balatont csak vékony jég borítja el, amelyet többször feltör a jég, turolások nem keletkeznek, vagy csak alig szembeötlők. De még olyan kemény tél sem kedvez ennek a jelenségnek, ha hóeséssel jár és a hó olvadásos idő következtében firnesedik a jégen. Az 1906/7. év telén ezen okoknál fogva típusos turolás nem volt a Balaton jegén. Ha egyetlen nagy, folyton tartó lehűlés után egyetlenegy, nagy felmelegedés hozná létre a turolásokat s a jég mindenütt egyenletes szilárdságú volna, akkor bizonyára szabályosan képződnének ki a turolások s egészen megközelítenék az elméletet. így azonban, amikor a jég története folytonos felmelegedésekről és lehűlésekről tesz tanúságot: mindenféle zavaró körülmények játszanak közre. Amikor a jég a lehűlés következtében összerepedezik, a repedések csakhamar befagynak, de egyelőre nem olyan vastagon, mint maga a főjég. Ez a vékonyabb jég felmelegedés esetén legkönnyebben ott törik megint fel, azokban a repedésekben, amelyek már körülbelül a leendő turolások helyén futnak, vagyis, ahol legnagyobb lesz a feszültség. Az ilyen repedésekben, sűrű hőmérsékletingadozások esetén nem szilárdulhat meg a jég, míg a többi repedés keményen befagyhat. S csakugyan ezek a folyton tátongó, mindig mozgásban levő repedések már mintegy előre kijelölik a leendő turolások helyét. Ha hosszantartó, állandóan alacsony hőmérséklet nem következik be, akkor ezek a főrepedéseknek nevezhető tátongó rések lassanként, fokozatosan turolássá fejlődnek. A minden felmelegedéssel kihányt jég lassanként felhalmozódik a repedés szélén s hatalmas torlasszá fejlődik.