A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
76 A Balaton jege. Ha azonban ez nem történik is meg, akkor sem terjedhet ki a jég szabadon, mert a rajta keletkezett repedések mind keményen be vannak fagyva, néhány nagynak a kivételével. Ezeknek újra be kellene zárulnia, hogy a jég eredeti nyugalmi helyzetét elfoglalhassa, de nem lehet, mert kemény, nyugodt vízzel fagyott, aczélos jég van a repedésekben. Azok a repedések, amelyek csak vékonyan vannak befagyva, azoknak vékony jege feltörik, az összezárulás a töredéket kinyomja a résből s élére állogatja, amint azt már korábban jellemeztem (41. 1.). Ha azonban ez a zuzadék kikerült már a repedésből s a repedés teljesen bezárult, akkor sem ért véget a terjeszkedés, mert amint mondtam, a repedések legnagyobb része keményen be van fagyva. Nagy horizontális nyomófeszültség keletkezik ilyenkor a jégpánczélban, amelynek végül is enged a jég és impozáns torlaszokban, népies nyelven «turolások»-ban feltorlaszolódik. Mielőtt ennek a tüneménynek a morfologiai vizsgálatába részletesen belemélyednénk, meg kell vizsgálnunk azt a rendkívül érdekes problémát, hogy hol keletkeznek ezek a turolások ? Ha szabályos négyszögalakja volna a tónak, úgy hogy szélessége a, hosszút sága b volna (89. ábra), akkor, ha a jég ^ csakis a partjain mozdulna el, a következő A i> B a Cl a Cl B C munkakat kellene a feszültsegi erőnek vegeznie : 1. Mind a négy egyenes vonalú parton a jeget egyszerű, horizontális nyomással összezúzni. Ha a jég vastagságát z>-vel jelölJJ'L jük s az összezúzáshoz szükséges erő terü„ , ,, , , , letegységenként p, akkor ehhez az egész 89. abra. Szabalyos negyszogalaku to jegenek ö x ° kiterjedése. munkához P= {2 a-\-2b)v.p nyomás (erő) szükséges. 2. A jeget mind a négy part mentén egy keveset el kell csúsztatnia, hogy A sarokpont A'-be, B B'-be, C C-be és D D'-be kerülhessen. Legyen a jég terjeszkedés előtti hőmérséklete tó, a kiterjedés együtthatója a. Az A pont elcsúszik ebben az esetben « tó hosszúsággal (ha 0°-ra melegedett fel), míg a b oldal közepén elcsúszás nem lép fel. Az A ponttól egész b közepéig az elcsúszás nagysága egyszerűen arányosan csökkenik. A közepes elcsúszás tehát ezen — partdarabon — a tó lesz. Ha a területegységnek a hosszúság egységére való elcsúsztatásához q erő 4 ^ szükséges, úgy az A-tói -75-ig terjedő partvonalon az összes szükséges csúsztató erő tó — v.aPq lesz. Mivel négy ilyen darabunk van s mivel hasonlóképen kiszámít8 hatjuk az a oldalakon való elcsúsztatáshoz szükséges erőt, ennek következtében az összes csúsztatáshoz szükséges erő lesz. Tehát az összes erő e-Gf+O»-«-''-* (a? tp\ E=P+Q = 2(a -f -b)v.p + K ] u 'v.<xt°.q
