A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

A Balaton jege. 71 alapján, hogy ez tévedés, mert a tiszta jégben képződött repedés hajdani oldalfalainak nem marad egyéb nyoma, mint néhány, vízszintes tengelyű levegőbuborék. Legérdekesebb jelenség a repedés alsó nyílásán végigfutó árok. Néhányat ezek közül megmértem s a 77. és a 78. ábrán kettőt rajzban be is mutatok. Az előbbi egy kisebb repedés alsó csatornáját láttatja, a második egy kivételesen nagy repedését. Még jobban elénk állítja azonban a csatorna képét a 79. ábra, a XII. táblán, amely fénykép után készült. A jégdarab ismét fel van fordítva. A melléje helye77. ábra. Kisebb repedés alsó csatornája. zett csuklós mérték kellő fogalmat nyújt a méretekről is. A fényképen elég jól látni a hajdani repedés két oldalfalának mentén elhelyezkedett, vízszintes fekvésű buborékok sorát is, mint a környezetnél valamivel világosabb két sávot. Mivel a jéglap simán le volt csiszolva, merőlegesen a csatorna tengelyére, s mivel a jégdarabnak felénk fordult homloklapja lehetőleg párhuzamos volt a 78. ábra. Nagy repedés teljes szerkezete és alsó csatornája. fényképlemezzel, a fényképen látható, meglehetősen szabályos vonal csakugyan a csatorna keresztmetszete. Ezt a vonalat, az eredeti fénykép tekintélyes megnagyitása után beható tanulmányozás alá vettem, hogy megállapíthassam a mathematikai alakját. Legközelebb áll a vonal olyan ellipszishez, amelynek csúcsponti egyenlete: y* = 4-707 x — 0-02596 jt

2, ahol a méretek a valódi nagyságra vonatkozólag, milliméterekben értendők. Az ellipszis hosszabbik tengelye tehát 317 mm., rövidebbik tengelye pedig 38'6 mm.